A gyógyturizmus, mint „húzóágazat”

2010-07-27

A gyógyturizmus, mint „húzóágazat”

Globálisan az egyik legdinamikusabban fejlődő üzletág az orvosi szolgáltatásokra épülő gyógyturizmus. A teljes piacot 2006-ban 60 milliárd dollárra becsülte a McKinsey and Co., s prognózisa alapján 2012-re már 100 milliárd dollár lesz az összérték.

E terület fő motivációját elsősorban a szolgáltatások kedvező ár-érték arányai adják, de fontos szempont lehet a minőségi hiány pótlása és a várólisták kikerülése. A betegek tömegesen utaznak Észak-Amerikából, Angliából, a Közel-Keletről és Oroszországból az olyan célországokban, mint India, Thaiföld, Szingapúr vagy épp Lengyelország, Bulgária, Mexikó, s természetesen hazánk is fontos célország. Nálunk az esetek 80 százalékát és a nagyjából a bevétel felét az osztrák határ menti fogászati turizmus hozza. De komoly bevételt hoznak az utazásszervezők közreműködésével érkező brit, ír, francia, dán, német és svájci páciensek is, akik a fogászat mellett más esztétikai beavatkozásokat is igénybe vesznek. A magyarországi magánintézmények fogászati szolgáltatásai piacvezetők Európában. De dinamikusan fejlődő, nagy potenciált hordozó terület az úgynevezett egynapos sebészet is. Érdekes ugyanakkor, hogy a hazai gyógy- és wellness szállók bevételeinek nagyobb része a belföldi vendégek után keletkezik. Két évvel ezelőtt például 900 ezer hazai vendégre jutott közel 450 ezer külföldi gyógy turista, s a bevételek megoszlása 16 milliárd, illetve 13,5 milliárd forint volt, azaz a külföldiek azért fajlagosan többet költöttek a hazai gyógyszállókban, mint a belföldi vendégek.

Értékelés:

Eddig 0 felhasználó értékelte a cikket.