Az alig 1000 megkérdezett által leggyakrabban említett okok közé tartozott, hogy nem ültettek be implantátumokat. Ezeket az eredményeket a „test” márciusi kiadásában, és ezzel pontosan az IDS-re időzítve hozták nyilvánosságra, amelyen a várakozások szerint a fogászati implantátumok témája ismételten nagy szerepet játszott. A Stiftung Warentest szerint a praxisváltásra további indok volt a nagy költség és a kezelés miatti elégedetlenség.

A közvélemény-kutatás alapján újból beigazolódott, hogy a páciensek nagy része rendelkezik fogorvosi kiegészítő-biztosítással, hogy megengedhesse magának a jobb minőséget. Jól kihasználják az elszámoló-helyeken keresztüli részletfizetést is, de azért itt még adódik játéktér. A fogpótlással rendelkező betegek 14%-a mondta el a közvélemény-kutatás során, hogy részletfizetési lehetőséget ajánlottak fel neki, és a várhatóan 1500 euró feletti kezelési költség esetében a megkérdezett páciensek messze több mint egyharmada el is fogadta ezt a lehetőséget.

Az IDS beigazolta az alapos implantológiai képzést

Az olyan kiállítás-látogatók, mint Dr. Günter Dhom professzor, a Német Implantológiai Társaság (DGI) elnöke, képet alkothattak maguknak arról, hogy mennyi, eredetileg nem az implantológiára létrehozott vállalkozás lát vonzó piacot a fogorvostudomány eme virágzó területében, amelyek a fogorvosokat részben extrém, minden tudományos megalapozottság nélküli padlóárakkal csábítgatják. „Több, mint nyugtalanná tesz, ha elképzelem, ahogyan az implantológiában gyakorlatlan orvosok összeszövetkeznek az elismert minőségtanúsítvány nélküli implantátumrendszerekkel, és piaci érdekből veszélyeztetik a praxisban az implantológia minőségét.” – mondta Dr. Dohm professzor az IDS után.

A megbízható implantátumrendszer megválasztásának kérdése ennél fogva nagyon is tudatosan játszik fontos szerepet a DGI oktatási programjaiban. A most indulóknak szigorúan a lelkére kötötte, hogy először is alaposan képezessék ki magukat az eljárást illetően, mielőtt megállapodnának az egyik páciensükkel az első implantológiai kezelésben. „Csak ha szert tettek némi tapasztalatra, és ha túl vannak már az első balsikereken is, ahogyan ezt a továbbképzéseink során célzatosan be is mutatjuk, lehet megközelítőleg felbecsülni, hogy mit is kell tudnia egy jó rendszernek. Utána következhet az értékelés, hogy a kínált termék tényleg képes-e minderre.”

Az implantológiával kapcsolatos árvita az idei IDS-en szokatlanul nagy teret kapott: miközben némelyik szolgáltató lármás reklámkampánnyal gondoskodott a figyelemfelkeltésről és a vitaanyagról, az inkább hagyományos gyártók kiálltak a magas áraik mellett, amelyeket a fejlesztés, illetve a vizsgálatok magas költségével, valamint a hosszantartó végtermék-minőséggel indokoltak.

Azt, hogy a fogorvosoknak, akár akarják, akár nem, foglalkozniuk kell az implantológia témájával, nemcsak a páciensek teljes körű felvilágosításával kapcsolatos jogi kötelezettség követeli meg a kezelési alternatívákat illetően, hanem nyilvánvalóan maga a páciens is, mint az a Stiftung Warentest közvélemény-kutatási eredményeiből kiderül: „A páciensek implantátumokat akarnak és jó kezelési eredményeket. Ez a kezelőorvostól átfogó tudást és képességet követel meg, kezdve a tanácsadástól a tervezésen és az eljáráson át egészen az utógondozásig. És azt a szuverenitást, hogy a kritikus pillanatokban a helyes döntést hozza meg.” A most indulók nem kerülhetik meg az alapos továbbképzést – vagy arra kárhoztatják magukat, hogy pusztán olyan bizalmi fogorvosok legyenek, akiknél jó a tanácsadás és specializált profik első osztályú hálózatával rendelkeznek az elégedett páciensek alapos és teljes körű kiszolgálásához.

További információk: www.dgi-ev.de