A JCI (Joint Commission International) mintegy 170 kórházat akkreditált az Egyesült Államok határain túl. Évente körülbelül hatmillió amerikai utazik külföldre olcsóbb kezelés reményében mind egyszerűbb, mint bonyolult bevatakozásokra. A legnépszerűbb úticélok India, Costa Rica, Mexikó és Thaiföld, de még Franciaország és Belgium is kedvelt. Indiában nagyon magas az ellátás színvonala és az ár akár 80 százalékkal is alacsonyabb lehet, a repülőjegyet is beleszámítva. A legtöbben csípő- és térdprotézis beültetésre vagy szívsebészeti beavatkozásokra utaznak. Több amerikai egészségügyi szolgáltatónak már van az országhatáron kívül is intézménye.

Ennek oka Boucher szerint részben az, hogy az Egyesült Államokban drága az egészségügyi ellátás, emellett orvos- és nővérhiány van. Emellett 2008-ban nagyon sokan mentek egyszerre nyugdíjba, akiknek a munkáltató nem fizeti az egészségbiztosítást, nekik várhatóan szinte egyszerre lesz majd szükségük csípő- és térdprotézisre, vagy bypassműtétre.

Azonban a Kalifornia Egyetem David Geffen Orvosi Karának egyik kutatása feltárta, hogy a külföldön vesetranszplantáción átesetteknél gyakrabban lép fel szövődmény, mint akiknél az Egyesült Államokban végezték el a beavatkozást. Nem tisztázott az sem, hogyan folytatódik a további kezelés és nyomonkövetés, ha az egészségturista visszatér az Államokba. És melyik ország törvényei érvényesek, ha valami gond lesz?

Devon Herrick, a Dallasban található Nemzeti Szabályelemző Központ főmunkatársa szerint mindenkinek magának kell eldöntenie, hol végezteti el a beavatkozást, ám a következőket javasolja:

-          Csak akkreditált intézményhez forduljunk.

-          Ellenőrizzük az orvosok képzettségét, sokan az Egyesült Államokban, Európában, Japánban vagy Ausztráliában tanultak.

-          Egy jó közvetítő segíthet kiválasztani a megfelelő intézményt a megfelelő országban. A fejlődő ország egyes kórházaiban alacsonyabb lehet a halálozási mutató, mint a fejlett országokban.

-          Hasonlítsuk össze a kiválasztott kórház eredményeit más intézményekével.

Herrick elmondta, hogy összetettebb beavatkozások céljából megéri a Távol-Keletre utazni, ám sokan nem vállalnak be egy 16 órás repülőutat és közelebb keresnek megoldást. Az egészségügyi turizmus még mindig gyerekcipőben jár. „Nem hiszem, hogy bármelyik biztosító nagyban űzné ezt. Az emberek lassan próbálgatják a dolgot” – állapította meg Herrick. A munkáltatók 11 százaléka ajánl lehetőséget külföldi kezelésre, ám nem derül ki, mennyire lenne széleskörű ez az ellátás. A cél az lenne, hogy mindenki: a betegek, a munkáltatók és a biztosító társaságok is kevesebbet fizessenek.