Az OEP Nemzetközi és Európai Integrációs Fôosztályának vezetôje. Lengyel Balázs szerint azért is fontos a megfelelô tájékozottság, mivel jó néhány tízezerre tehetô azon honfitársaink száma, akik tartósan más országban tartózkodnak, a turistákkal együtt pedig évente sokszázezres tömegrôl van szó. Alapszabály (az EU szociális biztonságot szabályozó rendelkezései – az 1408/71 EGK és az 574/72 rendeletek – értelmében), hogy azok a személyek, akik Magyarországon biztosítottak vagy egészségügyi ellátásra jogosultak, a tartózkodásuk tervezett idejére az Európai Gazdasági Térség egy másik tagállamában jogosultak az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra. Az orvosilag szükséges ellátások körének meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik, amelyrôl kétség esetén az ellátást nyújtó orvos dönt. Szükséges ellátásnak minôsül pl. a nem tervezett dialízis-kezelés, az oxigénterápia és a szüléssel kapcsolatos ellátások. A legfontosabb, hogy az országot elhagyó váltson ki Európai Egészségbiztosítási Kártyát, amellyel bárhol igazolni tudja az orvosilag szükséges ellátásokra való jogosultságát, aminek alapja, hogy Magyarországon egészségbiztosítási jogviszonyban áll. Ennek fejében az egészségügyi ellátást pontosan olyan feltételekkel kapja meg, mint az adott ország biztosítottjai. Ha az adott tagállamban a biztosítottaknak önrészt kell fizetniük az ellátásért, azt a magyar jogosultak is kötelesek saját maguk viselni. A kezelés költségének többi részét az OEP állja. A Kártyát a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár állítja ki, érvényességi ideje 12 illetve nyugdíjasok esetében 36 hónap. A kiállításhoz személyazonosságot igazoló okmány, TAJ számot igazoló okmány és a jogosultságot bizonyító okmányok (pl. munkáltatói igazolás, nyugdíjas igazolvány, hallgatói jogviszony-igazolás. stb.) bemutatása szükséges. Fontos tudni, hogy a kártyával a szolgáltatásokat csak a fogadó ország egészségbiztosításban illetékes szerveivel szerzôdésben lévô szolgáltatótól lehet igénybe venni. A szerzôdés nélküli magánszolgáltató által nyújtott ellátás költségeit a beteg saját maga fizeti. A Kártya nélkül igénybe vett ellátásokért a beteg a külföldi szolgáltató által megállapított és kiszámlázott összeget saját maga kell megfizesse, majd a kezeléskor kiállított eredeti számlákat és a kiegyenlítésére vonatkozó igazolást lakóhelye szerint illetékes magyar megyei egészségbiztosítási pénztárnak (MEP) kell benyújtani. Ebben az esetben a megyei egészségbiztosítási pénztár a külföldi biztosítótól kapott információk alapján azt az összeget fizeti ki, amennyibe az ellátás az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján került volna. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya elôre tervezett külföldi gyógykezelések igénybevételére nem jogosít, ilyen szándék esetén elôzetesen egyeztetni kell a biztosítóval - tette hozzá Lengyel Balázs. Szintén jó tudni, hogy a különbözô tagállamokban eltér a finanszírozás módja: vagyis megeshet, hogy Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban a kártyával igénybe vett ellátás teljes költségét a helyszínen ki kell fizetni, és az esetleges önrészen felüli költségeket pedig utólag, számla ellenében téríti meg az OEP a betegnek. Abban az esetben, ha a magyar biztosított az EGT valamely tagállamában keresôképtelenné válik, és érvényesíteni akarja magyar táppénz iránti igényét, keresôképtelenségérôl igazolást – E 116-os nyomtatványt – kell kérnie a külföldi orvostól, és ezzel kell három napon belül egy szabadon választott külföldi biztosítóhoz fordulnia. Itt meg kell adni a tartózkodásának, valamint a lakóhelye szerint illetékes magyar megyei egészségbiztosítási pénztárnak a címét. A külföldi biztosító E 115-ös nyomtatványt állít ki, ami a magyar táppénz folyósításának az alapja lesz. Többen úgy gondolják, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltása helyettesíti az utasbiztosítást. Tévednek, mindkettôre szükség lehet adott esetben, hiszen kiegészítik egymást. Miután a turisták által sûrûn látogatott üdülôhelyek környékén az orvosok döntôen magánpraxisban mûködnek, illetôleg bizonyos államokban a magyarországinál szûkebb a társadalombiztosítás keretében igénybe vehetô szolgáltatások köre, továbbá egy külföldön elszenvedett baleset esetén a hazaszállítást csak kivételes esetben fedezi a kötelezô egészségbiztosítás, mindenképpen ajánlatos megfontolni utasbiztosítás megkötését is. Utasbiztosítással magán egészségügyi szolgáltatóhoz is lehet fordulni, ám az ellátások költségeit csak a szerzôdési feltételekben meghatározott összeg erejéig vállalja a biztosító. Más és más a helyzete annak, aki csak néhány napra-hétre utazik uniós tagállamba, és annak, aki ott hivatalosan munkát vállal vagy ott tanul. Utóbbi esetben a munkavállaló az adott országban létesít, a helyi jogszabályoknak megfelelô biztosítási jogviszonyt, és annak alapján az ottani szabályoknak megfelelôen vehet igénybe orvosi ellátást, rá annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol keresô tevékenységet folytat. Járulékot is kizárólag csak abban az országban, az ottani szabályok szerint köteles fizetni. Hazai járulékfizetési kötelezettsége nincs, annak önkéntes teljesítésére sincsen lehetôség. A helyzet akkor is egyértelmû, ha a külföldön dolgozó hazautazik Magyarországra: a munkahelyének (és biztosítási jogviszonyának) megfelelô országban kell az Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelnie, és itthon ezzel veheti igénybe az orvosilag szükséges ellátásokat, ugyanolyan feltételekkel, mintha ô külföldi (például brit) állampolgár lenne. Ennek értelmében – hiába magyar állampolgár – tervezett orvosi ellátásra, illetve gyógykezelésre nem jogosult, illetve csak a külföldi biztosító által kibocsátott E 112-es nyomtatvány vehet ilyet igénybe. Szükségessé vált megoldani a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezô, de külföldön munkát vállaló, ott járulékfizetésre kötelezett munkavállalók ellátásának problémáját. Szép számmal akadnak ilyenek a határ közelében lakók és a határ túlfelén munkát vállalók – más szóval: ingázók – között. Ôket a külföldi biztosító által kiállított E 106-os nyomtatvány jogosítja föl teljeskörû hazai természetbeni ellátásra. A fôosztályvezetô kiemelte: nagyon fontos, hogy a hazautazó ne használja a korábbi magyar TAJ-számát, hiszen biztosításának nem ez, hanem a külföldi munkaviszony az alapja. Vagyis a régi TAJ-számot úgy érzékelné az itthoni rendszer, hogy az illetônek nincs biztosítási jogviszonya. Sokak számára fontos tudnivaló: azoknak a magyaroknak, akik külföldön dolgoznak (vagy tanulnak), majd az adott országban teherbe esnek, majd hazautaznak szülni, mindenképpen rendezniük kell a jogviszonyukat, hogy GYED-et, illetve gyermekágyi segélyt kapjanak itthon. A legrosszabb megoldás, ha kint még az elôtt felmondják a munkaviszonyt, mielôtt Magyarországon gondoskodtak volna új biztosítotti jogviszony megteremtésérôl. Új, itthoni jogviszony viszonylag könnyen létesíthetô: Erre megoldás lehet egy új, magyarországi munkahely, de akár a munkanélküli státusz is. A külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok kétféle lehetôség között választhatnak: vagy az adott országban létesítenek jogviszonyt, vagy itthon, havi 4350 forint megfizetése ellenében a magyar biztosítási rendszer járulékfizetôjeként igényelhetnek Európai Egészségbiztosítási Kártyát, amivel már igénybe vehetôek külföldön az egészségügyi szolgáltatások.