A prevenciónak, gondozásnak és megtartó intézkedéseknek köszönhetôen ez a generáció várhatóan sokkal jobb fogstátussal rendelkezik majd.

A demográfiai fejlôdés a fogorvosok és fogtechnikusok számára is új kihívásokat jelent. Az eddigiekkel ellentétben a páciensek most már idôsebb korban sem akarnak lemondani a tökéletes illeszkedésrôl, a panaszmentes működésrôl és a természetes esztétikáról. Emellett a páciensek többsége szeretne bekapcsolódni a kezelés menetébe, ezért minden eddiginél nagyobb szükség van a kielégítô információkra.

Az információs anyag elérhetôsége a mai kommunikációs lehetôségek mellett korlátlanul biztosított. A releváns és mellékes dolgok rostálását és szétválasztását nem bízhatjuk azonban a páciensre.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a „fiatal öregek” divatja növekszik: ez a korosztály szívesen használ implantátumokkal megtartott, kivehetô protézist.

Az orvosok és technikusok gyakran találkoznak olyan kiindulási szituációval, amely korántsem kielégítô. A szájzugok gyakorta egyértelmű gyulladást mutatnak, amelyet a túl kevés vertikális dimenzió és a régi restauráció nem kielégítô lágyrésztámasztása okoz .

A lesorvadt alsó nyálkahártyagerinc a meglévô protézis számára nem biztosít elegendô alapot. Az újratervezés folyamán az érintettek implantátummal elhorgonyzott csúsztatott konstrukciót választottak.

Csak alapos tervezés után lehetséges megfelelô esztétikai és funkcionális eredmény elérése. Ezért érdemes már az elôkészületek során gondos anamnézist felvenni, és pl. a Centric Trayjel harapást készíteni, illetve a Gnathometer M-mel a harapás helyzetét rögzíteni.

A fogfelállítás és/vagy sablonok szükségtelen korrigálása az elôkészületek során létrehozott backward planning (visszafelé tervezés) segítségével elkerülhetô.

A körültekintô tervezés részét kell képeznie a diagnózisfelállításnak. Ha a tervezésnek már ezen a szintjén röntgenárnyékot adó anyagokkal dolgozunk (VivoTAC/OrthoTAC), a röntgensablon átültetésekor  jelentôs idô takarítható meg . Lehetséges azonban egy meglévô protézis másolatának elkészítése is, amelybe az implantátumok számának megfelelô titánhüvelyeket vagy más röntgenárnyékot adó anyagokat építenek be.

A végleges restauráció tervezésében és kivitelezésében a transzferív (UTS – 3D) használata a modellnek a koponyát érintô késôbbi összeillesztésében (Stratos artikulátorban) elengedhetetlen. Csak így lehet a modelleket az egyéni bonwill-háromszögben összeépíteni, és ezáltal az artikulátor individuális funkcióját használni.

A végleges megformálás, a részletes modellanalízis, valamint a felállítás a biofunkcionális protetikai rendszer (BPS) elvei szerint történik. Az elôkészítés folyamán feljegyzett, a páciensre vonatkozó adatok már megmutatták, hogy a régi pótlás csekély vertikális dimenziót engedélyezett. Az új pótlás elkészítésekor ezt az állapotot a megfelelô arányú harapásemeléssel korrigáltuk. Várható, hogy ezzel a gyulladt szájzugokban a bôr állapota látványosan javul.

Az implantátumok által tartott protézis minôségjavításának további lehetôsége annak a protézis-bázis-anyagnak a használatában rejlik, amely az efféle restaurációk terhelését jól bírja. Az úgynevezett magasan ütésálló anyagok (high impact materialien) összetételüknek köszönhetôen jobban ellenállnak az anyaggal szemben támasztott megnövekedett igényeknek. A törések és repedések valószínűsége is jelentôsen csökken. Az implantátumok által hordott protézisek árát tekintve a páciensnek a legmagasabb színvonalat kell kapnia. Az illeszkedés nagyobb pontossága, illetve a csekélyebb maradék monomertartalom érdekében a bemutatott esetben SR Ivocap High Impactot használtunk.

Az utolsó simításokat a BPS rendszeres és minôségi munkát követelô elemeinek megfelelôen a páciens igényei és kívánságai alapján végezzük el. A BPS filozófiájának alapelve az, amely az orvosok, technikusok és a páciens képességeit kombinálva a protetikai munka tartós sikerét meghozza.

Szerzők: Dr. med. habil. V. Ulrici (Lipcse) és ZTM W. Böthel (Lipcse)