Eszerint a főiskolások több, mint a fele dohányzik, míg a gimnazisták alig egyharmada nyúl rendszeresen a cigaretta után. Még a nemdohányzók gyermekei is gyakrabban folyamodnak a füstölnivalóhoz a főiskolán, mint azok a fiatalok, akik más iskolatípust választottak.

Az iskolai képzés mellett még a szülők jövedelme, képzettsége és egészségtudatossága befolyásolja tartósan a gyerekek testi és szellemi egészségét. Azok a szülők, akik kevesebb, mint havi 1000 euró jövedelemmel rendelkeznek, az IW Köln szerint gyakrabban túlsúlyosak, inkább dohányoznak, és ritkábban küldik a gyerekeiket ingyenes megelőző vizsgálatokra, mint a jobban szituált szülők. Ezzel pedig megkezdődhet az ördögi kör a hátrányos helyzetű gyerekek esetében: Mivel a beteg gyerekeket gyakorta később iskolázzák be, rosszabb iskolai teljesítményt nyújtanak, és az egészséges társaikhoz képest ritkábban kerülnek gimnáziumba.

Mivel a hátrányos helyzetű fiatalok és szüleik egészségtudatossága kevésbé kiforrott, az IW Köln itt különösen nagy kezelési szükségletekről beszél. A gazdasági szakértők szerint a napközi otthonoknak, iskoláknak, civil szervezeteknek, illetve egyéb intézményeknek kellene megpróbálniuk pozitív hatást gyakorolniuk a családok egészségtudatosságára és magatartására. Célszerű lenne ezenfelül a védőnők és szociális munkások által a hátrányos helyzetű rétegeknek nyújtandó tanácsadás és támogatás, akik helyben tudnak segíteni, és az egészségtudatos hozzáállást kialakítani. Az iskolákban egészségtant és főzést is kellene oktatni.

Bővebben: www.zahn-online.de/presse/presse5268.shtml