Price eljutott az alaszkai eszkimókhoz, az Észak-Amerika északi részén élő indiánokhoz, a maorikhoz Új-Zélandon, az ausztrál őslakókhoz, Polinézia és Melanézia néhány boldog szigetére, egyes afrikai törzsekhez, mint pl. a maszájok, de megfordult Dél-Amerikában és végül Európában Svájc néhány eldugott völgyében és a Hebridákon.

Mindenütt gondosan megvizsgálta a lakosság fogait és egészségi állapotát, és kivétel nélkül valamennyi megvizsgált, elzártságban élő népnél ugyanazt találta: - Jó egészségben, sokáig éltek, és rendkívül munkabíróak voltak. - A fogszuvasodás és fogínysorvadás gyakorlatilag nem létezett. Még a 80 év körüli öregeknek is lekopva bár, de valamennyi foguk megvolt. - Az állkapcsuk szépen ívelt. A ma csak az eszkimóknál, a dél-amerikai indiánoknál stb. ismert széles arc már akkor is a világ valamennyi részén egyaránt jellemző. Ez az esztétikán kívül azt is jelenti, hogy valamennyi fog elfért az állkapocsban.

- A világ civilizált részein pusztító fertőző betegségek, mint pl. a tüdőbaj, nem léteztek, ill. oly könnyű lefolyásúak voltak, mint egy nátha. E népek elzártsága azonban már akkor is megszűnőben volt. Utak építése, rendszeres hajójáratok lehetővé tették, hogy elérhetővé váljanak a "civilizált " világ számára, ami az önellátás megszűnését és az általunk használt élelmiszerek bevitelét jelentette.

Price a "civilizálódó" népeknél meghökkentő változásokra lett figyelmes:

- Megjelent a fogszuvasodás, a legtöbb esetben ugyanolyan mértékben, mint ahogy az a nyugati világban ismert.

- A szépen ívelt állkapocs a második generáció óta civilizált kosztot evőknél összeszűkült. Nem fért el valamennyi fog a szájban, így a fogsor elé vagy mögé csúsztak.

- Az egész arc keskenyebb lett, az orr és az áll is. Keskenyebb lett a mellkas és a medence, a szülések nehezebb lefolyásúakká váltak.

- A fertőző betegségek elterjedtek, a tüdőbaj ugyanolyan népbetegség lett, mint nálunk.

A változások okaként csak a táplálkozás jöhetett szóba, mert a civilizáció így első körben semmiféle más struktúrát nem érintett. Gyakran egyazon falun belül lehetett a másféle kosztforma okozta elváltozásokat megfigyelni. Price részletes leírásából kiderül, az, hogy a "primitív" táplálék ásványianyag-, vitamin- és egyéb tartalma a mi civilizált kosztunkat sokszorosan felülmúlta, valamint hogy mindezt lényegesen kevesebb kalória bevitelével érték el. Az emberek harmóniában és békességben éltek apró, elzárt közösségeikben.

Nem mindegy, hogy a táplálékot milyen körülmények között fogyasztjuk el. A harmóniában, békességben, kis közösségben elfogyasztott étel sokkal egészségesebb, mint a sietve, kutyafuttában bekapott falatok. Price jegyzeteiből az is kitűnik, hogy nemcsak összetételében tért el a primitív és a civilizált népek tápláléka. Jelentős különbséget talált a táplálékok ásványianyag-, vitamin- és nyomelemtartalmát illetően is. A "civilizált" ember ugyanannyi táplálékkal lényegesen kevesebb vitamint és a szervezet számára szükséges ásványi anyagot visz be szervezetébe, mint a "primitív". Energiaszintjük fenntartásához sem volt szükségük annyi kalóriára, mint a civilizáltaknak.

Price tanulmányai és következtetései sajnos ma is éppolyan időszeruek, mint a század elején. Sőt, ha élne, talán ma a század eleji civilizált embert állítaná elénk mintaképnek.

Szerző: Benda Judit egészség-tanácsadó