Bevezetés

Sokéves fogtechnikusi tevékenységem alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a subgingivalisan előkészített koronáknál a koronák peremének a helye optimálisan nem ellenőrizhető. Ez különösen a kombinált munkák primer koronáinak próbájánál végzetes. Esetenként ugyanis már a váz- vagy a teljes próbánál megállapítható, hogy a szekunder koronák behelyezési iránya megváltozott, és az alsó koronák helye másként volt, mint a primer koronák próbájánál.

Ebből a következő kiegészítő munkalépések következnek - az ehhez kapcsolódó magasabb költségekkel - az alábbiak miatt:
• nagyobb időráfordítás a bepróbálásnál,
• új primer darab elkészítése (ha egy másik behelyezési irányban az utánmaráshoz nem elég vastag),
• új szekunder darab elkészítése,
• az ismételt forrasztás vagy lézerezés,
• többletanyag,
• új műanyag leplezés,
• járulékos kiszállítási költség,
• későbbi számlázás.


Számítási példa

A labor területén a járulékos költségeknél egy- vagy kétórás többletmunka jelentkezik, amihez még hozzájön az anyagtöbblet. A fogorvosi rendelőben a járulékos munka miatt többletköltség jelentkezik.

Az íves sablon szabályos alkalmazása esetén a többletfelhasználás időben - egy ellátásra vonatkozóan, hat teleszkóppal - nem tesz ki öt percet állcsontonként. Az itt beállított beruházás a ráfordításhoz viszonyítva csak jelentéktelen.


Az íves sablonkészlet

Az íves sablonkészlet tartalmaz egy vezetőcsapot, egy tányércsapsorozatot és egy tartódarabot a labor számára, amire a mellékelt csapok rögzíthetők. Egy ezüstszínű fémtartó sterilizált fémből, úgynevezett fogorvosi sablonként kerül felhasználásra a fogorvosi rendelőben (1. ábra).


Az öntés előtt

A primer darabokat szokás szerint viaszból kialakítjuk és megfrézeljük. Ezt követően a vezetőcsapot belecsavarjuk az íves sablonba és a frézgépben rögzítjük. A fejes csapokat a fej ütközéséig belerakjuk az íves sablonba (2. ábra). Ha a fejes csapokat kevéske viasszal vagy vazelinnel rögzítjük az íves sablonon, ezek nem csúsznak le, illetve ki a sablonból (3. ábra). Utána a frézgép karját az íves sablonnal lesüllyesztjük a sablonig, hogy a maradék fogállománnyal majdnem érintkezésbe kerüljön (4. ábra). Néha, extrém behelyezési irányok esetén, a mintát esetleg úgy kell megbillenteni, hogy az okkluzális távolság a primer koronákból a fejes csapokig mindenütt körülbelül azonos legyen. Az eltérő foghosszúságokkal változik a fejes csapoktól való távolság is (5. ábra). Ezt a közbülső teret viasszal töltjük ki.



A viasz lehűlése után a frézgép karját az íves sablonnal kissé megemeljük (6. ábra). Most megmutatkozik, milyen kedvező, ha a csapok vazelinnel be vannak kenve, hogy a rögzítőfuratokon át az íves sablonba csússzanak be, és hogy a primer darabot a csonkokról nem húzzák le. A fejes csapok később öntvénycsatornaként szolgálnak. A beágyazás és az öntés utána már a szokás szerint történik (7. ábra).




Az öntés utáni munka

A kibontás és a lefújás után az öntvénycsatornát mintegy 5 mm hosszúságon érintetlenül hagyjuk. A primer darabokat, mint egyébként is, ellenőrizzük és kidolgozzuk. Utána a fogorvosi sablonnal a fix mintán ellenőrizzük a primer koronák helyét (8. ábra).



Az egyedi formálásnál és az azt követő lenyomatvételnél mindennemű hibaforrás kizárása érdekében a funkciós kanál a primer koronák fölötti helyeken perforálható. Ezt legcélszerűbb még a laborban elvégezni a mintán, mert ott jobban átvizsgálható, hogy fennáll-e valami zavaró momentum (9. ábra).




A fogorvosi rendelőben

A kezelő szokás szerint minden egyes primer koronát ellenőriz a megfelelő illeszkedésre (10. ábra). Ezt követően a fogorvosi sablonnal való ellenőrzésnél kiderül, hogy a szájban lévő primer darabok helye ténylegesen is olyan-e, mint a mestermintán. Csak ezután párhuzamosak még a frézelések (11. ábra). Most a kezelő bepróbálja az egyéni kanalat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a koronák a bepróbálás után is ott ülnek, ahol kell, és hogy véletlenül a kanállal nem nyomták-e el. Ezután következhet a lenyomatvétel. Már a lenyomatmassza kikeményedése után a primer darabok szilárdan rögzítve vannak a lenyomatban. Aki egészen biztosra akar menni, még a szájban, a lenyomat vétele után ellenőrzi a primer darabok helyzetét a lenyomatban. Azáltal, hogy az öntőcsatornák most az egyéni kanalat átszúrják, a fogorvosi sablon még fölrakható. Ezek után határozottan kizárhatjuk, hogy a lenyomatvételkor átviteli hiba történt. Pótlólag a fogorvos a lenyomat levétele előtt műanyaggal abszolút helyzetbiztosan lezárhatja a primer darabokat a kanálon (12. ábra).



Így a technikusnak és a fogorvosnak is megvan az a bizonyossága, hogy a minta következő elkészítésénél a laborban a primer darabok abban a helyzetben fognak állni, amilyenben azok a beteg szájában is voltak.


Összefoglalás

Ezek a pótlólagos lépések a teleszkópos íves sablonnal csak néhány percet vesznek igénybe, de jelentős biztonságot adnak, bizonyos körülmények között többórányi munkát és ezzel összefüggő költségeket takarítanak meg. A műanyaggal végzett pótlólagos rögzítés megakadályozza, hogy a koronák helye a kanál kivételekor megváltozzék.