A "varázsgolyó", illetve annak az eddigieknél sokkal szélesebb körű felhasználása volt az egyik szenzációja az Európai Rákkutatók Társasága szombaton kezdődött és ma zárult budapesti konferenciájának. A célzott, a génhibákra koncentráló kezelés lényegében blokkolja a hibás információk továbbvitelét, s nem pusztítja az egészséges sejteket. Felhasználásával ma már lehetséges az adott tumor sejtjeit úgy támadni, sőt elpusztítani, hogy a terápiás anyag a környező egészséges sejtekben nem okoz kárt.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy a ma még csak egy-két, ráadásul igen ritka ráktípusnál alkalmazott terápiát minél több rákbetegség gyógyítására használhassák. René Bernards, holland rákkutató Budapesten bemutatott eljárása jelentősen felgyorsíthatja a kutatást. A kutató olyan új irányt alakított ki, amely lehetővé teszi egyszerre több gén szerepének a vizsgálatát a daganatok kialakulásában és a gyógyszerek hatásában.

Jelenleg a mintegy harmincezer emberi génből körülbelül mindössze 300 rákgént ismerünk, amelyeknél azonosítható, hogy adott helyen, az adott génhiba pontosan melyik rákbetegség kialakulásáért felelős. Az emberi genomnak ezek a megváltozott működésű részei az elsődleges célpontok, de a rákgének mellett sok egyéb gén működése is beleszól a daganatok alakulásába.

- A professzor által kifejlesztett módszer lényege, hogy a DNS-ről jövő információt továbbító RNS fehérjéjének típusát nézik, amelyből tudni lehet, melyik génszakasz adja a hibás, rossz információt - részletezte a módszert dr. Oláh Edit, a Magyar Onkológusok Társaságának elnöke. Így jutnak egyszerre több információhoz a kutatók, akik újabban párhuzamosan is vizsgálhatják a géneket. Pillanatnyilag egyszerre ötszáz különböző gén vizsgálata történhet. Az egyes gyomor- és vérképző szervi daganatok gyógyítására tehát már van mód, jelenleg a vastagbél-, a tüdő-, a fej-nyak- és az emlődaganat kezelési lehetőségeit vizsgálják.

- A daganatos sejtek rendkívüli alkalmazkodóképessége és leleményessége okozza azt, hogy egyelőre nincs egyetlen gyógyszer vagy kezelési mód a rákbetegségek kivédésére, terápiájára. Az új gyógyítási irány feltérképezi az emberi szervezetet, s próbálja megtalálni az irányítási pontokat. Megkeresik, melyek a ráksejt-, illetve a tumorszövet gyenge pontjai, mert ezek figyelembevételével kell az ellenstratégiát kidolgozni - próbálta szemléletesebbé tenni a módszer működését Oláh Edit, aki szerint az eddigi legnagyobb sikert jelentő molekuláris támadási pontú hatóanyag sem teljes siker. - Még e pontos támadáspontú gyógyszerrel sem tudunk hosszú távon minden ráksejtet biztosan elpusztítani, mert rendkívül változatosak, és újabb genetikai mutációk révén ismét megtalálják az utat, a blokkolt helyett egy másikat. Sajnos a daganat nem homogén sejtekből áll, hanem változatos és leleményes sejtek "egyvelege", amelyek megtalálják a kibúvót a mindenkori terápia alól. Előfordul, hogy a betegség látszólagos eltűnése után a túlélő ráksejt egy mutációs folyamat révén másik útvonalon támad - mondta a profeszszor asszony.

Amíg nem ismertük a rák genetikai alapjait, 10-15 évre is szükség volt ahhoz, hogy egy-egy ígéretesnek mutatkozó molekulából gyógyszert fejlesszenek a kutatók. Mára az adott rákfajtára jellemző molekuláris célpontok feltárásával ez az út lerövidült. A rákkutatók szerint a fenti felismerésen alapuló, miden eddiginél hatékonyabb rákgyógyszer a következő évtizedben már mindenképpen gyógyíthat.

Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a gének majd választ adnak minden, rákkal kapcsolatos kérdésünkre. A dohányzás, alkohol, az elhízás vagy a környezeti tényezők rákkeltő szerepe nem változott, a betegségek nagy részét magunk okozzuk. A daganattípusok 5-10 százalékában - például vastagbélráknál, emlőráknál - a génhibák öröklődhetnek, de a daganatok további 90-95 százalékában a DNS-hibák már a születés után alakulnak ki.

A budapesti konferencián ismertetett másik fontos kutatás az áttétképződések okaira keresi a választ, vagyis arra, hogy miért van meg minden daganatos betegségnek a pontos áttétpárja.

- Tudjuk például, hogy az emlődaganat az agyban és a csontokban terjed elsősorban tovább, a vastagbéltumor esetében legtöbbször a májban jelentkeznek másodikként a rákos elváltozások. Azt azonban, hogy ezt mi szabályozza, nem ismerjük - mondja Oláh Edit. - A legújabb kutatási eredmények a folyamatot a ráksejtek érképzésével hozzák összefüggésbe, ami a későbbiekben szintén új terápia alapja lehet.