Megkeresésünkre Tomás Cikrt, a cseh egészségügyi tárca szóvivője kifejtette: - A fizetős egészségügy hatása egyértelműen kedvező. Az első fél évben a csehországi rendelők és a kórházak több mint kétmilliárd koronát (húszmilliárd forint) szedtek be. Ezt az összeget teljes egészében felszereléseik korszerűsítésére, bizonyos mértékig pedig béremelésekre fordíthatják. Csaknem húsz százalékkal csökkent a gyógyszerfogyasztás, amelynek köszönhetően az egészségügyi biztosítók a megtakarított pénzeikből a tavalyihoz képest félmilliárd koronával többet fordíthattak a rák- és más súlyos betegek korszerű kezelésére - mondta.

Ján Jelínek, a cseh háziorvosok társulásának alelnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a rendelők zsúfoltsága valóban nem csökkent számottevő mértékben, mert kisebb panaszok esetén egyre többen telefonon konzultálnak az orvosaikkal. Így nem kell vizitdíjat fizetniük, viszont lassítják a várakozó páciensek ellátását. - A mi felméréseink szerint a járóbeteg-rendelőket kevesebben keresik fel, a szakrendelőkben viszont sokat kell várakozni - közölte.

Csehországban az idén vezették be a harminckoronás vizit- és receptdíjat. A kórházi étkezéshez napi hatvan koronával kell hozzájárulni, kilencven koronát kérnek a sürgősségi ellátásért. Tavaly a cseh szociáldemokraták az alkotmánybíróságtól kérték az ingyenes egészségügyi ellátás visszaállítását. A cseh taláros testület egyetlen szavazatnyi különbséggel elutasította az indítványukat.

Az év elején több neves cseh értelmiségi felhívásban szólította fel a lakosságot a vizitdíj megtagadására, de kezdeményezésüknek, miként a cseh szakszervezetek júniusi egyórás figyelmeztető sztrájkjának sem volt számottevő visszhangja. Csupán annyit módosítottak a törvényen, hogy szeptembertől az újszülöttek, jövő évtől pedig a hat esztendőnél fiatalabb gyermekek után nem kell vizitdíjat és kórházi önrészt fizetni.