A legújabb fejlesztésű opakerekkel szinte tökéletes eredményt lehet elérni, de még mindig zavaró lehet esetenként a metameria jelensége, vagyis hogy ugyanazon színű, de eltérő anyagú tárgyak (jelen esetben a fog és a korona) megváltozott fényviszonyok mellett eltérőnek tűnnek. Ugyan ma már a legújabb kompozitokról azt állítják a gyártók, hogy anyagtani tulajdonságaik legalább olyan jók, mint a kerámiáké, mégis, amíg evidencián nem alapuló, hosszú távú kutatások ezt nem igazolják, állíthatjuk, hogy bioinertségüket tekintve a kerámiák messzemenően a legjobbak.

A már széles körben elterjedt szilikátkerámiákat az elmúlt években egyre inkább felváltják az oxidkerámiák. A régmúltban használatos szokásos leplezőkerámiák anyagtani problémáik miatt nem váltak be a mindennapi gyakorlatban. Az ennél sokkalta elterjedtebb préskerámiák már igen jó eredményekkel büszkélkedhettek, de sajnos indikációs területük igen behatárolt. Az oxidkerámiák képviselői közül már moláris régióban is készíthettünk rövidebb hidakat, de komoly áttörést csak a CAD/CAM rendszerekhez kifejlesztett frézkerámiák jelentettek. Ma már a rendelkezésre álló eszközök és anyagok segítségével bármilyen pótlás elkészíthető teljesen fémmentes anyagokból.

Az esztétika egyre inkább hangsúlyt kap a fogászatban, s betegeink egyre magasabb elvárásokat támasztanak ezen a téren, illetve a fogpótlások alkalmával kiemelt helyre került az esztétikai igény. Ennek megfelelően legelőször meg kell tanulnunk megérteni páciensünk elvárásait, s megbizonyosodni arról, hogy az elkészült fogművel a beteg majd messzemenően elégedett lesz.

A következőkben egy eset kapcsán szeretném bemutatni, hogyan juthatunk el lépésről lépésre a kívánt célhoz.

A kiindulási állapot: 38 éves nő, felső front régióban elszíneződött kompozittömések, secunder caries, illetve az esztétikát megtörő, szabálytalan állású fogak (1. kép).

1. kép: Kiindulási állapot.

Az anatómiai minta előkészítését követően diagnosztikus viaszmintázat készült. A mintázat színe szándékosan eltérő a fogak színétől, így a páciens (és az orvos) figyelme tökéletesen a formára összpontosul (2. kép). A későbbi színezéssel lehetséges az esetleges formai eltéréseket korrigálni, ami helyhiány miatt nem megvalósítható. Hosszanti vagy keresztirányú barázdákkal, a kontaktpontokhoz közeli sötétebb színezettel a fogak alakja, domborúsága optikailag befolyásolható. A pácienssel való egyeztetés után a viaszmintáról szilikonbázisú lenyomatot veszünk, lehetőleg többet. Ezt hosszanti és keresztirányú szeletekre vágva megfelelő segédletet kapunk a kívánt cél eléréséhez. Mindezeknek megfelelően a preparálásunk innentől kezdve nem a kiindulási állapothoz, hanem a célhoz igazodik. Nem az a kérdés, hogy elegendő fogszövetet vettünk-e el, hanem hogy elegendő hely áll-e rendelkezésre a tökéletes esztétika eléréséhez. (3. kép). A preparáció derékszögű váll lekerekített belső szöglettel, vagy Orton-vállas lehet. A preparációs határ jelen esetben paragingivális volt, de szükség esetén enyhén szubgingiválisan is megoldható, amennyiben előtte ínybarázda-tamponálással eltartjuk a gingivát (4. kép).

	2. kép: Diagnosztikus viaszmintázat.
	3. kép: A preparálás ellenőrzése.
	4. kép: Az előkészített csonkok.

A provizóriumot egy, a diagnosztikus viaszmintázatról elkészült, de értelemszerűen nem szeletelt szilikonsablon alapján készítjük el. Ez biztosítja számunkra a gingiva tökéletes gyógyulását, a szín és forma tökéletességét pedig a páciens maga ellenőrizheti a rendelőben, illetve otthon a tükör előtt (5. kép). Apróbb változtatásokat a végső restauráció elkészítése előtt, a páciens kérése alapján a már fent említett színezési trükkökkel megtehetjük (6. kép).

Az elkészült restaurátum – jelen esetben préskerámia – már semmilyen meglepetést nem okozhat sem nekünk, sem páciensünk számára, és a megfelelő provizóriumnak köszönhetően mind a ragasztás, mind a megszokás problémamentes lesz (7–10. képek). A 24–26. fogak további ellátása természetesen a későbbiekben történik majd meg.

	5. kép: Provizórium.
	6. kép: Ínybarázda-tágítás.
	7. kép: Lenyomat.
	8. kép: Szekciós minta.
	9. kép: Végeredmény 1.
	10. kép: Végeredmény 2.

A bemutatott esetet csupán „ízelítőnek” szántam, reményeim szerint azonban a jövőben az ilyen jellegű beavatkozások rutinszerűvé válhatnak hazánkban is!

Szerző: Dr. Antal Márk
Szegedi Tudományegyetem, Fogászati és Szájsebészeti Klinika