A Coltène/Whaledent kifejlesztett egy új duálkötésű kompozitot, amely csapok beragasztására, illetve csonkfelépítésre egyaránt alkalmas (ParaPost ParaCore Automix, 5 ml). Kapható továbbá egy ezzel kompatibilis kémiai kötésű bondanyag is (a ParaBond egy önsavazó, önkötő bond, amely a felvitel előtt az Adhesiv A & B komponensek összekeverésével aktiválható; ezért is sorolják a kétlépéses bondrendszerek közé). A ParaBond és a ParaCore alkalmazási területei: 1. gyökércsap rögzítése adhezív technikával, 2. csonkfelépítés, 3. a definitív restauráció becementezése. Ezt az időtakarékos megoldást nevezi a Coltène/Whaledent „monoblokktechnikának”. A ParaBond/ParaCore rendszerrel nagyon jó klinikai eredményeket lehet elérni; mikrorésektől mentes, tökéletes zárást biztosít.

A monoblokktechnika különösen ajánlott fémmentes, esztétikus gyökércsappal felépített, koronával ellátott fogak esetében. A gyökércsapok nemcsak a csonk erősebb retencióját biztosítják, de segítik a rágóerő egyenletes eloszlását is a gyökéren. A fémmentes, fényáteresztő csapok használatával elkerülhető a marginális gingiva szürkés áttetszése, amit a fémcsapokról visszaverődő fény okoz.

A gyökércsapok használatánál ügyelni kell arra, hogy lehetőség szerint elkerüljük a maradék fogállomány további gyengülését. A gyökércsapok alkalmazásának elsődleges indikációs területét képezik azok a fogak, amelyeknek több mint a fele destruált. Mindig a kisebb átmérőjű csapok választandók a maradék fogra ható túlzott feszítőerők elkerülése érdekében. Esztétikai szempontból kedvező megoldást nyújtanak az üvegionomer szállal megerősített kompozit illetve kerámiacsapok, melyeknél a csonkfelépítés általában a csap beragasztásával egy ülésben, direkt módon történik. Kerámiacsapokra azonban – indirekt módon – kerámiacsonkok is készíthetők.

A vélemények megoszlanak arról, hogy a gyökércsapnak, illetve az arra épülő csonknak milyen követelményeknek kell megfelelnie. Sok szerző kiemelten fontosnak tartja, hogy a dentin és a gyökércsap rugalmassági együtthatója megegyezzen, mások szerint éppen a csapok merevsége növeli a restaurátum élettartamát, azonban egyik teóriát sem támasztja alá kellő mennyiségű klinikai vizsgálat. A direkt csonkfelépítésre alkalmazható anyagokat összehasonlítva szilárdság és dimenzióstabilitás szempontjából az amalgám rendelkezik a legkedvezőbb tulajdonságokkal, viszont egyértelmű hátránya, hogy a korrózió révén elszínezi a fogakat, ami miatt nem használják frontrégióban. A kompozitok rugalmassága nagy, míg az üvegkerámiák az elülső régióban kifejezetten alkalmasak csonkfelépítésre.

Üvegszállal megerősített gyökércsapok

Egy nemrég publikált metaanalízis szerint az előre gyártott üvegszállal megerősített kompozitcsapok, valamint a kerámiacsapok élettartama jóval rövidebbnek bizonyult, mint az egyénileg öntött fém gyökércsapoké. Mindazonáltal a tönkrement csapos fogak ellátása az előre gyártott, üvegszálas csapoknál eredményesebbnek bizonyult, mint a gyári vagy egyénileg öntött fémcsapok esetében. Az előbbi és más in vitro vizsgálatokat alapul véve kijelenthető, hogy az üvegszálas gyökércsapok kifejezetten alkalmasak a gyakorlati használatra. Az eddigi klinikai tapasztalatok is ezt támasztják alá. Bár radioopacitásukat még fejleszteni kell, a csapok törése vagy egyéb endodontiai probléma esetén nem okoz különösebb gondot a károsodott fogak kezelése. Sajnálatos módon, hosszú távú klinikai tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre, messzemenő következtetéseket pedig nem szabad levonni az in vitro vizsgálatok alapján.

Esetbemutatás

Egy 19 éves páciens 11-es fogának ellátására keresett esztétikus megoldást . A klinikai vizsgálat során a fog labiális felszínén a gingivális széltől körülbelül 4 mm-re hosszú horizontális repedés volt látható. Ezenfelül a fog meziodisztális szélessége 1 mm-rel keskenyebb volt, mint a 21-es fogé. A két nagymetsző ínylefutása azonos magasságban volt, továbbá a 11-es fog gyökértömése a röntgenfelvételen megfelelőnek bizonyult.

A nagymetsző ellátására két megoldás jött szóba: üvegszállal megerősített csapos felépítés és a csonk borítása telikerámia koronával, vagy belső fogfehérítés után a csappal ellátott fog restaurálása direkt módon, korona készítése nélkül. A páciens az első kezelési tervet választotta. A fogszín kiválasztása standard fogszínkulccsal történt . A gyökércsap adhezív becementezéséhez, valamint a csonk direkt felépítéséhez a ParaBond/ParaCore rendszert használtuk. A csap helyzetének ellenőrzésére röntgenfelvétel készült .

Ezután előkészítettük a fogat, majd a gingivális szulkusz tágítására dupla fonalas technikát alkalmaztunk. A kétfázisú lenyomatvétel A-szilikonnal történt. A választás az Affinis Precious lenyomatrendszerre esett, optimális felületi affinitása miatt. Ezen tulajdonságának köszönhetően a folyékony lenyomatanyag még nedves környezetben is tökéletesen visszaadja a preparált felszín sajátosságait, ami elengedhetetlen feltétele a pontos lenyomat készítésének. Az ezüst színkontraszt a részletek kiemelésével megkönnyíti a lenyomatok kiértékelését. A lenyomatvétel után ideiglenes koronát készítettünk, amelynek ragasztásához szilikonalapú ideiglenes cementet használtunk.

Tíz nap elteltével a lágyszövetek állapota kifogástalan volt . Az elkészült üvegkerámia korona esztétikailag kitűnő volt, jól harmonizált a szomszédos fogakkal.

A korona végleges beragasztását a ParaBond/ParaCore adhezív rendszerrel végeztük. A korona méreteiben, felszíni kialakításában, valamint fénytörésében tökéletesen illett a szomszédos fogakhoz. A gingiva lefutásában és a centrális papilla formájában nem volt szemmel látható eltérés a természetes fogakhoz képest.

Hét nappal a végleges beragasztás után a korona színben tökéletesen illett a már rehidratálódott szomszédos fogakhoz. A kontroll-röntgenfelvételen a korona széli zárása pontosnak bizonyult.

Konklúzió

A ParaBond és a ParaCore sokoldalú, használata idő- és anyagtakarékos megoldást jelent a fogorvos számára. Emiatt a monoblokktechnika hasznos részét képezi a konzerváló fogászatnak.
Serző: Dr. med. dent. Stefan J. Paul
Forrás: Dental Journal Schweiz
(Fall Edition 2009).

Irodalom
1. Anusavice KJ. Dental ceramics and metal ceramics. In: Okabe T, Takahashi S (eds). Transactions of the International Congress on Dental Ceramics, South Carolina, 1989. Academy of Dental Materials, 1989:159-172.
2. Assif D, Oren E, Marshak BL, Aviv I. Photoelastic analysis of stress transfer by endodontically treated teeth to the supporting structure using different restorative techniques. J Prosthet Dent 1989;61:535-543.
3. Caputo AA, Standlee JP. Restoration of endodontically treated teeth. In: Caputo AA, Standlee JP. Biomechanics in clinical dentistry. Chicago: Quintessence, 1987:185-203.
4. Christensen GJ. Posts, cores and patient care. J Am Dent Assoc 1993;124:86-90.
5. Fernandes AS, Dessai GS. Factors affecting the fracture resistance of post-core reconstructed teeth: A review. Int J Prosthodont 2001;14:355-363.
6. Fokkinga WA, Kreulen CM, Vallittu PK, Creugers NH. A structured analysis of in vitro failure loads and failure modes of fiber, metal, and ceramic post-and-core systems. Int J Prosthodont 2004;17:476-482.
7. Goracci C, Sadek FT, Fabianelli A, Tay FR, Ferrari M. Evaluation of the adhesion of fiber posts to intraradicular dentin. Oper Dent 2005;30:627-635.
8. Grandini S, Goracci C, Tay FR, Grandini R, Ferrari M. Clinical evaluation of the use of fiber posts and direct resin restorations for endodontically treated teeth. Int J Prosthodont 2005;18:399-404.
9. Hornbrook DS, Hastings JH. Use of a bondable reinforcement fiber for post and core build-up in an endodontically treated tooth: Maximizing strength and aesthetics. Pract Periodontics Aesthet Dent 1995;7:33-42.
10. Nathanson D, Ashayeri N. New aspects of restoring the endodontically treated tooth. Alpha Omegan 1990;83:76-80.
11. Naumann M, Preuss A, Rosentritt M. Effect of incomplete crown ferrules on load capacity of endodontically treated maxillary incisors restored with fiber posts, composite build-ups, and all-ceramic crowns: An in vitro evaluation after chewing simulation. Acta Odontol Scand 2006;64:31-36.
12. Paul SJ, Werder P. Clinical sucess of zirconium oxide posts with resin composite or glass-ceramic cores in endodontically treated teeth: A 4-year retrospective study. Int J Prosthodont 2004;17:524-528.
13. Randow K, Glantz PO. On cantilever loading of vital and non-vital teeth. An experimental clinical study. Acta Odontol Scand 1986;44:271-277.
14. Rudo DN, Karbhari VM. Physical behaviors of fiber reinforcement as applied to tooth stabilization. Dent Clin North Am 1999;43:7-35.
15. Scherrer SS, de Rijk WG. The fracture resistance of all-ceramic crowns on supporting structures with different elastic moduli. Int J Prosthodont 1993;6:462-467.
16. Sorensen JA, Ahn SG, Berge HX, Edelhoff D. Selection criteria for post and core materials in the restoration of endodonti cally treated teeth. In: Transactions of the Conference on Scientific Criteria for Selecting Materials and Techniques in Clinical Dentistry, Siena, Italy, September 2001. Academy of Dental Materials, 2001:67-84.
17. Sorensen JA, Martinoff JT. Intracoronal reinforcement and coronal coverage: A study of endodontically treated teeth. J Prosthet Dent 1984;51:780-784.
18. Stricker EJ, Göhring TN. Influence of different posts and cores on marginal adaptation, fractures resistance, and fracture mode of composite resin crowns on human mandibular premolars. An in vitro study. J Dent 2006;34:326-335.
19. Torbjörner A. Treatment management. Posts and cores. In: Karlsson S, Nilner K, Dahl BL (eds). A textbook of fixed prostho dontics. Stockholm: Go thia, 2000:173-186.
20. Millar B, Sanjukta D. A comparison of marginal leakage in vitro for all-ceramic crowns luted with seven cements. King’s College London Dental Institute at Guy`s, King’s and St. Thomas` Hospitals, London, UK. Poster Presentation, 4th ConsEuro Meeting Seville, Spain, 12. – 14. March 2009.