A japán kormány által finanszírozott Nemzeti Ipari Tudomány és Technológia Kutatóintézetének munkatársai egy 10 éves lány bölcsességfogait használtak fel, amelyeket három éven keresztül tároltak fagyasztva. A vezető kutató, Hajime Ogushi szerint ez azért jelentős, mivel nincs szükség az etikailag vitatott embrionális sejtek használatára, másrészt az egyébként kidobásra kerülő bölcsességfogakat könnyű tárolni.

Tavaly brit és japán kutatók bőrsejtekből állítottak elő őssejteket, ezt a Fehér Ház és a Vatikán is üdvözölte.  A Kyotói Egyetem kutatója, Shinya Yamanaka és munkatársai egerek bőréből nyert fibroblasztok (később érett kötőszöveti sejtekké alakuló elemek) segítségével jutottak őssejtekhez, melyekbe négy, úgynevezett transzkriptor gént juttattak be, amelyek más gének kifejeződését szabályozzák, így az őssejtekhez hasonlóan bármilyen más sejttípussá alakulni képes sejtek jöttek létre.

Ogushi és munkatársai bölcsességfogakat használtak fel erre a célra, ezekbe juttatták be a Yamanaka által is alkalmazott géneket. Egy hónapos tenyésztést követően őssejteket nyertek. Ogushi szerint a sejteket majd az örökletes csontbetegségek terápiájában lehet felhasználni, ám erre még legalább 5 évet várni kell. Mivel a bölcsességfogak kihúzása nagyon gyakori, rengeteg donor lehet, így a megfelelő szövettípus kiválasztása után nem kell a beültetett sejtek kilökődésével számolnunk.

Az elmúlt évben Japán bejelentette, tízmilliárd jent (mintegy 16,5 milliárd forintot) költ őssejtkutatásra a következő öt évben, ezzel második az Egyesült Államok mögött az erre költött pénz összegét tekintve.