A köznyelvben használt ózondús levegő kifejezés (mely állítólag Jókai Mórtól származik) tehát nem tartalmaz ózont, inkább friss, oxigéndús levegőt jelent.

Az ózonmolekula tompaszög alakú, bomlékony, energiaközlés hatására gyorsan elbomlik. Az O2/O3 elegyek rendkívül robbanásveszélyesek.
A légköri ózon a sztratoszférában UV-sugárzás hatására keletkezik a levegő oxigénjéből, és hosszabb hullámhosszú fény hatására elbomlik. Normálisan a keletkezés és elbomlás egyensúlyban van, mely egyensúlyt bizonyos gázok képződése (pl.: freon) felboríthatja.

Az ózon tehát igen reakcióképes, erős oxidáló tulajdonságú gáz, melyet a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban egyaránt használnak az alapanyagok csíramentesítésére, és gyakran az ipari víz fertőtlenítéséhez is alapvető alapanyag az ózon.

Az ózon fogászati felhasználásához az az alapvető felismerés vezetett, hogy a demineralizálódott zománc és dentin képes átereszteni szerkezetén ezt a gázt, amely ezáltal eléri és elpusztítja a szuvas lézióban lévő mikrobákat. Mivel a kavitásalakítás célja főként a fertőzött fogszövet eltávolítása, így a baktériumok helyben történő elpusztítása és a csíramentessé vált szövetek regenerálása új lehetőséget jelent a szövetkímélő cariesterápia számára.

A savakat termelő mikroorganizmusok a demineralizáló hatásukat a még ép fogfelszíneken és a már kavitációval járó elváltozások belsejében hasonlóan fejtik ki. A még ép felszíneken a tisztítás hatására megszűnő savtermelés kedvez a remineralizációnak, és ez a felismerés lokális fluoradagolás mellett lehetővé teszi az incipiens caries operatív beavatkozás nélküli kezelését. A már kavitációval járó szuvasodás megfelelő tisztítása nem oldható meg, mert részben a kavitás plakkretenciós területnek számít, másrészt pedig a fogszövet pórusaiba bejutnak a kórokozók, és mintegy átitatják a keményszöveteket, főként az exponálódott dentint. A problémát a klasszikus cariesterápia a baktériumok eltávolításával a fertőzött szövetek kifúrásával (ez az általános gyógyászatban az amputációnak felel meg) és töméskészítéssel oldja meg. Ha azonban a baktériumokat helyben sikerül elpusztítani, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy a demineralizálódott szövetek a kavitás alján is szervetlen ionokat vegyenek fel, és ezzel regenerálódhassanak.

Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy az ózonterápia változatos indikációs területen alkalmazható. A még csak lézeres carieskeresővel kimutatható barázdacariesek ózonnal "sterilizálhatóak" (a baktériumok 99%-a pusztul el), majd remineralizáló kúrával (szájspray, fogkrém, szájvíz) a szuvasodás gyógyul (1. kép). Mély cariesek esetén, bizonyos esetekben elkerülhetővé válhat az endodonciai beavatkozás a nyilvánvalóan fertőzött dentin kavitásban hagyásával és ózonnal történő kezelésével. Ilyen esetekben az élő baktériumoktól megszabadított dentin remineralizálódhat egy ideiglenes tömés alatt (három hónap), majd végleges töméssel látható el a fog. Fognyaki érzékenység, kopás, caries esetén is alkalmazható a kezelés, ilyenkor a baktériumok eliminálása mellett a dentincsatornák denaturációval történő elzárása jelenti a terápiás hatást (3. kép).
A műszer működéséből adódóan nehézséget jelenthet az indikációs területben megemlített endodonciai (4. kép), parodontológiai és az approximális felszíneket érintő szuvasodások kezelése. A fogászati felhasználás nem csupán a fogak keményszöveteit érintő fertőzések megszüntetését jelenti, hanem vírusos (herpesz) és bakteriális lágyrészfertőzések egy részénél is segítségül hívható.


1. kép: Remineralizációt elősegítő páciens készlet


2. kép: Barázda caries ellátásának új eszközei: diagnodent, intraorális homokfújó, ózon, remineralizáló anyagok


3. kép: Ózonnal kezelhető fognyaki léziók


4. kép: Gyökérkezelésnél alkalmazható applikátor

Az ózont előállító gép komoly védelmi rendszerrel működik, mert - ahogy az korábban említésre került - a termelt gáz igen agresszív (belélegezve fibrózist okozhat a tüdőben). A kézidarabhoz csatlakozó szilikonsapkák (5. kép) és a fogfelszín között vákuum képződik, és csak ezt követően indul az ózontermelés. A fogfelszínre kerülő ózont a gép visszaszívja, így a gáz nem kerülhet a környezetbe (6. kép). A vákuum megszűnésekor az ózontermelés azonnal megszűnik.


5. kép: Heal ozone kézidarab és szilikon sapkák


6. kép: Szuvasfog kezelése ózonnal

A fogászati felhasználásra alkalmas ózont előállító berendezés (7. kép) már több éve üzemel Európa néhány országában, és a kezdeti vélemények kedvezőek. 2004 szeptemberében a Semmelweis Egyetem Fogorvos-tudományi Karán munkacsoport alakult azzal a céllal, hogy a kollégáknak átadható magyarországi tapasztalatokhoz jussunk ezzel az új kezelési módszerrel kapcsolatban.


7. kép: HealOzonoe berendezés