Éppen úgy, mint a felnőttek fogpótlása esetén, a gyerekeknél is a terápia előterében a rágó funkció, az esztétika és a fonetika helyreállítása áll, ezt követi a szociális integráció. Szintén nagyon fontos a fogvándorlás és az orális rendellenességek megakadályozása, az alkalmazkodási képesség fokozása a fogváltásra. Már a tervezésnél és a későbbi ellenőrzéseknél figyelembe kell venni a következő tényezőket:

• az alveoláris nyúlványok nagyon korai terhelése, ami atrofiához vezet,
• a fogváltás zavarai,
• meglévő pillérfogak esetleges meglazulása, illetve rendellenes terhelése,
• lehetséges növekedési gátlás a protézis miatt,
• nagyobb káriesz-hajlam az elhorgonyzások miatt.


1. eset: Ektordermális displasia

Az 1. esetben a páciens a kezelés idejében kilenc és fél éves. A fiú ektodermális displásiában szenved. Ez a fogászatban rendellenes fogképződésben és foghiányban mutatkozik meg. A bemutatott esetben az alsó állcsont teljesen fogatlan, a felsőben van két csap alakú metszőfog, különben egyetlen fog sincs (1. és 2. ábra). A páciens már életének harmadik évétől alsó és felső protéziseket hordott, amihez jól hozzászokott. Az utolsó protézisek hároméves hordási idő után már nem illeszkedtek optimálisan (3. ábra).

A fiú növekedésére tekintettel szüksége van egy új fogsorra. Az alsó állcsontra teljes protézist készítünk, a felső állcsontra Cover-Denture protézist. A rögzítés a felső állcsontban lévő csapfogakon történik, amit komposittal készítünk el, utána pedig becsiszoljuk, hasonlóan a primer koronákhoz (2. és 4. ábra). A protézisek - az életkornak megfelelően - váltófogra vannak felállítva. A végleges lenyomatvételt egyedi kanalakkal végeztük el, amelyekkel rögtön az állcsontrelációt is meghatároztuk (Singe-Sosnowski-féle módszer) (5-7. ábra).





A felső állcsontmintánál a fogcsonkok epoxid-gyantából vannak kiöntve, a maradék minta IV. osztályú szuperkemény gipsszel van kiegészítve (8. és 9. ábra). A felső egyes fazettái - konfekció-fogakból készültek - kompositleplező anyaggal vannak kiegészítve szekunder-koronákká (10-12. ábra). A fazetták silanizálása Rocatec-kel létrehozza a szükséges kötést a leplező anyaggal. Egyszeri próba és a harapási magasság kismértékű helyesbítése után a végleges elkészítésnél a protézisekbe állatmotívum kerül bedolgozásra (13-15. ábra). Egy további ülésben behelyezésre kerülnek a protézisek. A komposit-szekunder darabjain kisebb kiigazítások szükségesek, és négyhetes hordási idő után a felső protézist az illesztési pontosság javítása céljából alábéleljük (16-17. ábra). (Összehasonlításul a 18-20. ábrák a kiindulási és a kezelés utáni állapotot mutatják.)












2. eset: Cumisüveg- (Nursing- Bottle) szindróma

A 2. esetben a páciens a kezelés idején ötéves. Felül minden tejfogát, alul a hátsó fogait veszítette el a cumisüveg-szindróma miatt (21. ábra). Korábban nem hordott protézist. Az ellátás a felső állcsontot illetően az életkornak megfelelő tejfogprotézist jelenti. Az alsó állcsontra a tej-molárisok pótlására műanyag részprotézist készítettünk a természetes fogakon tartóelemek nélkül. A végleges megmintázás itt is a Singer-Sosnowski-féle módszerrel történik (22. ábra). A fogászati cégeknél nem kapható kész, konfekcionált fog gyerekprotézishez. Ez a tény a foggarnitúra kisebb átdolgozását követeli meg, és a váltófog korának megfelelő felállítást (23. és 24. ábra). Nagyon fiatal páciensek esetében ajánlatos, hogy az első viaszpróbán a fogak komplett felállítását csak a felső állcsontban végezzük el (25-28. ábra). Az alsó és felső protézis komplett felállítása a gyerekek játékösztönét ritkán "éli túl" a viaszpróbánál (29-31. ábra). Mindkét protézisbe tágító csavart építünk be az állcsont-ortopédiai növekedés szimulációra keresztirányban (32-36. ábra).













A fogorvos részéről a munkafolyamat speciális szemléletet igényel. Itt a cél az, hogy a kezelési idő a lehető legrövidebb legyen. A gyerekekkel szembeni fesztelen eljárás, a szükséges munkafolyamatok megmutatása és érthető elmagyarázása megteremti a barátságos légkört.

A páciensek kb. negyedéves utóellenőrzése szoros együttműködésben történik az állcsont-ortopédiai osztállyal. Az a tapasztalat, hogy a gyerekek részéről a protézis elfogadó készsége nagyon jó (37. és 38. ábra). Fontos megjegyezni, hogy a szülők hozzáállása döntő hatású a terápiát illetően.