Kezdjük a hagyományos röntgentechnikákkal! A francia illetôségű cég, az Owandy, Visteo márkanéven elôállt a vezeték nélküli szenzorok egy új formájával. Az indukciós technológia elvén működô, vezeték nélküli és elemet nem tartalmazó számítógépes egér, vagy a hallókészülékkel működô, elemet nem igénylô mobilkészülék – az indukciós hurok kiegészítôhöz hasonlóan –, a Visteo szenzor sem igényel tápellátást, de a leképezett jelet kiváló minôségben, azonnal továbbítja. A szenzor maga vízálló és fertôtlenítôoldatban is tárolható. Könnyű és a rendszer egy épületen belül minden nehézség nélkül mozgatható, akár több fogorvost is kiszolgál. A kis- és hagyományos periapikális méretű kivitelben kapható szenzor CMOS technológiát használ a leképezésre.

Egy másik érdekesség a digitális intraorális leképezés körébôl a Myray cég Xpod rendszere. Vezeték nélküli leképezésként reklámozzák a terméküket, azonban ne gondoljunk hagyományos értelemben vett vezeték nélküli szenzorra, ebben az esetben másról van szó. A szenzor kábellel csatlakozik egy felnôtt tenyerében kényelmesen használható palm tophoz, a hasonló kialakítású, érintôképernyôs megjelenítôhöz. A digitális memóriakártyán több száz képet is lehet tárolni. Lítium-polimer akkumulátorával egész nap lehet vele dolgozni, újratöltés nélkül. A számítógépbe történô adattovábbítás kétféleképpen oldható meg: USB csatlakozó révén, illetve a Bluetooth 2 kommunikációs technológiával, ez utóbbi miatt vezeték nélküli rendszerként reklámozzák. A közel negyven dekagramm összsúlyú készülék könnyen mozgatható a többhelyiséges rendelôkben is.

Áttérve a panorámaleképezésre, de maradva a Myray fejlesztéseknél, Hyperion néven mutatták be az Xpod dizájnjához hasonló, lila-törtfehér színű panorámakészüléküket. Az olasz cég arra törekedett, hogy a panorá-ma-felvételeknél a beteg fejének beállítását könnyítsék. A fejbeállítás kritikus pontja a jó leképezésnek. A lézernyalábbeállítást követôen a homloktámasz stabilan tartja a fejet leképezés közben. A fejlesztés lényege itt derül ki elsôsorban. A homloktámasz érzékeli a koponya átmérôjét, és ebbôl határozza meg a leképezéshez szükséges röntgensugár elôállításának korrekt paramétereit, a kilovolt és a milliamper értékeket. Ezt morfológiai felismerésen alapuló technológiának (Morphology Recognition Technology, MRT) nevezik. A leképezés gyors, összesen kilenc másodpercet vesz igénybe, ami a bemozdulás esélyét tovább csökkenti. A személyi számítógéppel közvetlen összeköttetés biztosított, de az adattovábbítás memóriakártyával is megoldott.

A fejbeállítás automatizálásánál maradva, a Sirona Orthophos XG panorámakészüléke egy szabadalmaztatott ráharapóval működik, mely a beteg fejének a frankfurti horizontális síkba történô beállítását reprodukálhatóan rögzíti. Csak a középvonal és a frankfurti horizontális beállítására szolgáló lézernyaláb szükséges, mert a metszôk helyzetét a ráharapóba épített szenzorból jövô jelek alapján, automatikusan állítja be a készülék. A halántéktámasz közötti távolságból kalkulálja a beteg fogívének szélességét. Ezzel biztosítja, hogy a fogak mindig az éles síkba essenek, valamint a leképezés során a ráharapó, a homlok- és halántéktámasz biztosítja a fej mozdulatlanságát is. Ennek a hárompontos beállításnak a paraméterei lementhetôk, és a leképezés ez alapján késôbb is reprodukálható. Ez és az elôbb említett MRT fontos lépés a panorámaleképezés minôségi javításában. A jövôben ezekkel az extraszolgáltatásokkal is számolhat a vásárló.

A Sirona új implantátumszoftvere a Galileos kúpnyalábú komputertomográf (CBCT) 3D képhalmazát és a CEREC Bluecam optikai lenyomatvétellel begyűjtött képi információit egymásra igazítja, és ennek következtében a röntgenkép csontfelszínén megjelenik a nyálkahártya kontúrja. Ez nagy lépést jelent a sebészi és az implantológiai tervezésben. Továbbá már a sebészi beavatkozás elôtt tervezhetôvé válik a protetikai kivitelezés is.

A szoftverfejlesztéseknél maradva a PlanMeca Romexis szoftverérôl elmondhatjuk, hogy a Twain interface és DICOM rendszer révén mindenféle képet, legyen akár röntgenkép vagy intraorális kamera képe, bárki, bármikor szabadon tud használni. A Romexis azért lett sikeres szoftver, mert az alapellátástól az egyetemi klinikai gyakorlatokig mindenki szüksége és igénye szerint használhatja. A PlanMeca cég részben ennek köszönhetôen nyerte el és telepíthette kezelôegységeit és röntgenkészülékeit a patinás Baltimore College of Dental Surgery klinikájára. Ezzel felsô kategóriába írta be magát a fogászati gépeket gyártók körében. Ha már a PlanMecáról szólunk, akkor be kell számolnunk az IDS 2009 kiállításon szerzett ProOne tervezôinek díjazásáról, a „red dot award”-ról.

A szakma számára talán legizgalmasabb fejlesztések a kúpnyalábú komputertomográfok (CBCT) területén történtek. Valószínűnek látszik, hogy a fizetôképes vevôk igénye a nagy látómezô felé tolódik el. Ezt erôsíti, hogy 170 mm látómezôvel (field of view, FOV) a 3D Accuitomo 170, a Galileos Comfort, a NewTom VG és a ProMax 3D Max is rendelkezik. Ezt a méretet közelítik még az új generációs iCAT, a KaVo 3D eXam és a SkyView készülékek. Míg a kis látómezejű készülékek az alapellátás, az implantológia és a dento-alveoláris sebészet igényeit elégítik ki, addig a nagy látómezôvel leképezô készülékek az orthodoncia, a fej-nyak sebészet és magánklinikák elvárásait teljesítik. Itt is fel kell hívni az olvasók figyelmét, hogy a nagy látómezôvel történô leképezés egyrészt a beteg sugárterhelését jelentôsen megnöveli  (adatok vannak arról, hogy az orvosi CT sugárterhelését egyes esetekben meg is közelíti), másrészt a leképezést megrendelô orvos jogi felelôsséggel tartozik a képen látható összes elváltozás felismeréséért. Ha például a látómezôbe az arcüreg, a belsôfül vagy a koponyaalap belekerül, annak elváltozásait is fel kell ismernie a kezelôorvosnak. Magyarországon ma nincs arra kiképzett szakember, aki a dentoalveoláris és a felsorolt képleteket hivatalból tudná értékelni.

A nagy látómezôvel leképezô kategóriában én két készüléket emelnék ki: az egyik a Morita 3D accuitomo 170 készüléke, amely leírás szerint 80 mikrométer képpontmérettel rendelkezik, a másik a Myray cég fejlesztése, amely úgy tűnik, hogy a NewTom 3G készülékének kíván konkurense lenni. A SkyView megjelenésében jóval könnyebb, az orvosi intervenciós radiológiában elterjedt C-arm kialakítású eszköz. A konkurens géphez hasonlóan, a beteg ennél a készüléknél is fekvô pozícióban van a leképezés alatt, de a leképezni kívánt területet a panorámakészülékekhez hasonlóan lézervonalakhoz állítják egy joystick irányításával, könnyedén mozgatva a beteget a megfelelô helyzetbe. A szkennelés elôtt kétirányú felvétellel gyôzôdhet meg a felvételt készítô személyzet, hogy tényleg a leképezni kívánt területet állította be. A sugárterhelés csökkentése itt is fontos szempont, amit úgy valósítanak meg, hogy a CCD kamera erôsítôernyôt tartalmaz, valamint a megvilágított terület kör alakú.

A fogyasztói igények széles körét kívánja kielégíteni a Morita és a PlanMeca cégek egy új irányt mutató fejlesztése, mely szerint a CBCT készülék a panorámaleképezés és a teleradiográfia-leképezést is lehetôvé teszi. A síkszenzor erre lehetôséget is kínál, mert ugyanazzal a szenzorral panorámaképet is lehet készíteni, kisebb sugárterheléssel. A Morita cégnek a Veraviewepocs 3De és a PlanMeca cég ProMax 3Ds készülékei már erre készek. Míg elôbbinek 125 mikrométer a képpontmérete, addig az utóbbié 100 mikrométer.

Végezetül még két készüléket kell megemlítenem, melyek ez év végén kerülnek piacra. Az egyik az Owandy cég IMS 3D készüléke, amely egy valószínűleg bukásra ítélt történet. Meglepô, hogy a pénzügyi válság közepén olyan fejlesztésekre is találnak befektetôt, ami a „józan ész” megítélése  szerint nem lesz működôképes. Az lehet, hogy csak szokatlan, hogy az ülô helyzetű beteg forog leképezés közben, de az szinte borítékolható, hogy a beteg feje a körbemozgás miatt el fog mozdulni. Márpedig, ha valamire igazán érzékeny a CBCT technika, az az, hogyha a fej bemozdul. Ellenpéldaként hadd említsem az Ajat cég ART 3D készülékét, mely alaposan átgondolt szerkezetileg is, mert kadmium-tellurid szenzort használ, és egy új rekonstrukciós algoritmussal készíti a képszeleteket. Mindkét megoldás technikailag elôrelépést jelent a jelenlegiekhez képest. A legújabb trendhez igazodva az ART 3D készülék képes lesz 3D, panoráma- és teleröntgen-felvételeket is készíteni.

Összegezve: a Kölnben megrendezett kiállítás a fogászati képalkotók terén is jelentôs fejlôdést mutatott be, kitisztulni látszanak a trendek a kábel nélküli, hordozható intraorális készülékek esetében. A pa-no-rámafelvételeknél jellemzô az automatizált betegbeállítás, a CBCT-k esetén pedig két irány, egyrészrôl a nagyobb látómezô felé való eltérés, másrészrôl a hagyományos fogászati alapellátást segítô, multifunkciós készülékek felé, melyek a panoráma- és a teleröntgen-felvételek készítését is lehetôvé teszik.

Jólesô felismerés volt számomra, hogy a fogászati radiológia az innovációt illetôen európai fölényt mutat. Az ázsiai gyártók között a Morita vezetô szerepe megkérdôjelezhetetlen. Az amerikaiak inkább bevált terméket vásárolnak. Az európai cégek általában érdekes, progresszív fejlesztésekbe kezdenek, aminek eredménye a több irányban fejlôdô innováció és ennek következtében a kor technikai színvonalával lépést tartó röntgenberendezések színes skálája.

Szerző: Dr. Dobó Nagy Csaba