Ezeket az orvosi szempontokat figyelembe véve két éve alkalmazzuk a svájci DCS Dental AG PreciDent rendszerét, amely képes titánból és cirkónium-dioxidból is hidegmegmunkálással, CAD/CAM technológiával koronák és hidak vázát elôállítani.

A késôbbiek során a technológiai sort kiegészítettük a DeguDent GmbH Cercon CAD/CAM rendszerével, így lehetôségünk nyílt a két rendszer elônyeit mérlegelve az egyik vagy a másik rendszert indikálni, a páciens igényeihez és a lehetôségekhez alkalmazkodva. Dolgozatunkban a két rendszer alkalmazása során szerzett tapasztalatainkat szeretnénk összefoglalni. Mivel új anyagokról és új technológiákról van szó, ezért szeretnénk ismertetni néhány fogalmat, ami azért fontos, hogy ugyanazon a kifejezésen ugyanazt a tartalmat értsük.

Új technológiák – új fogalmak

Kerámiák: Égetett anyagok

Szinterezôeljárással elôállított, zömmel vagy teljesen kristályos anyagok vagy anyagkeverékek. Tömörek, nagymértékben vízállók. Részben vagy egészében fém-oxid-tartalmúak. Nagyon fontos, hogy míg a fémek, mint elemek, fémes tulajdonságokat mutatnak, addig ugyanezen elemek oxidjai e tulajdonságaikat elveszítik, és mint anyagok, vegyületek új tulajdonságokat nyernek, fémmentes kerámiákat alkothatnak. Egyik legjobb példa erre az alumínium, amely közismerten fém, de oxidja, az alumínium-oxid már a kerámiák alkotórésze. Szinterezés: Levegô környezetben többórás, magas hômérsékleten való hôkezelést jelent, amelynek során a kristályok kialakulnak, az anyag tömörebbé, tömöttebbé válik. A cirkónium-dioxidnál ez 6–12 óra is lehet 1100–1800 °C-on. Szinterezés közben a porszerű anyagból tömött tömb alakul ki, ami jelentôs térfogatvesztéssel, zsugorodással jár. A zsugorodás a teljes szintereljárás alatt a 30%-ot is elérheti! A zsugorodás mértéke és iránya a szinterezett darab geometriájától is függ. Minél bonyolultabb formát szinterezünk, annál kevésbé határozható meg elôre a zsugorodásból létrejövô alakváltozás. Egy szabályos tömb a tömegközéppont felé zsugorodik, egy bonyolult formájú hídnál szinte minden pont más-más irányba mozdul el a tömör, üreges, ívelt formák miatt.

HIP: Hot Isostatic Postcompaction – izosztatikus melegpréselés (állandó körülmények között és magas hômérsékleten történô utópréselés). A készre szinterezett cirkónium-dioxid-tömb további tömörítésnek vethetô alá 2000 bar nyomáson, 1500 °C-on. A HIP-elt cirkónium-dioxid-tömb akár további 10-20%-os hajlítószilárdság-növekedést érhet el. Sajnos fogtechnikai laborban 2000 bar nyomást nem tudunk rutinszerűen elôállítani. Így egy cirkónium-dioxid-tömböt HIP-elni csak nagyipari körülmények között, a fogtechnikai feldolgozás megkezdése elôtt lehet.

CAD/CAM: Számítógéppel támogatott tervezés és gyártás. (CAD: Computer Aided Design – számítógéppel támogatott tervezés; CAM: Computer Aided Manufacturing – számítógéppel támogatott gyártás.) CAD: A számítógéppel végzett tervezés során a megfelelôen képzett technikus elemzi a képernyôn megjelent szkennelt csonkot, a szomszédos fogakat, a gingivát és az antagonistát is. Ha szükséges, részletes vagy körvonalazott viaszmintázatot (wax-up) is szkennelhet, mely szintén látható lesz. Meghatározza, hogy a tervezendô korona egyes területein mekkora rést kíván hagyni a ragasztónak. (Például a nyaknál 0,03 mm, középen 0,04 mm, okkluzálisan 0,05 mm, majd a program felrak egy sapkát, melynek vastagsága szintén részleteiben elôre meghatározható [nyak 0,4 mm, feljebb 0,6 mm] stb.). Az egyedi tervezés során vagy a felkínált formákkal, vagy egyedi kialakítással adja meg a váz végleges alakját. Természetesen az artikulátort kézben kell tartani, és a technikus részérôl megfelelô gyakorlatot kíván. Ezzel is jól lehet demonstrálni, hogy mennyire fontos a rendszert kezelô fogtechnikus és a labor teamjének képzettsége. A rendszer működési elvét úgy kell elképzelni, hogy a számítógép tapogatóegysége (mely lehet mechanikus vagy lézernyaláb) virtuálisan „vízszintes” vonalakat rajzol a koronákra, vázakra. Ez olyan, mint a térképészetben a meredekségi vonalak. Ha két vonal közelebb van egymáshoz, ott a két vonal körbejárása során a frézer többet emelkedik, mint távolabbi vonalaknál. A frézegység a tömbbe is ilyen vonalakat rajzol, és ezekkel mint apró lépcsôfokokkal hozza létre a kívánt formát. Nem kell, hogy a két technológia mindig egymás mellett fusson. A gyártás létrejöhet viaszmintázat beszkennelése, digitalizálása és ennek legyártása alapján is. Itt a tervezést a fogtechnikus végzi el a viaszminta készítése során (pl. Cercon).

CAM: A számítógéppel támogatott gyártás folyamata a frézegységben történik. Ennek pontosságát két adattal határozzák meg. A frézmotor forgó része egy szilárd álló részbe ágyazódik, ahol a tengelyforgás közben oldalirányban is elmozdul, vibrál. Ez a kitérés határozza meg a frézmotor pontosságát. Komoly gépeknél ez mindössze 2 mikron. A másik adat a visszatérés pontossága. A frézelés vonalvezetésének pontosságát úgy mérik, hogy a frézert beállítják egy pontra, majd elviszik onnan távolra, és utasítják, hogy térjen vissza. A visszatérés térben mérhetô, és szintén komoly gépeknél nem több, mint 10 mikron. Ha a két hibalehetôséget összeadjuk, megkapjuk a frézgép pontossági határát, ami 12-15 mikron is lehet. A koronák elméleti, biológiai toleranciahatára nagyobb, mint 50 mikron. A hazai piacon megjelent kézzel vezérelt – és a kéz remegését karokon keresztül felnagyító – áttétrendszer, az ebbe helyezett egyszerű, gyenge minôségű motorral, nem mérhetô össze a CAD/CAM technológiájú komoly frézegységgel.

Cirkónium-dioxid vagy titán?

Az általunk használt cirkónium-dioxid ásványôrlemény. Közvetlen elôállítás után fehér por, monoklin anyagszerkezettel. Ez leginkább az üveghez hasonlítható, szilárd, de nem kristályos. 1100 °C felett tetragonális kristályszerkezet alakul ki, amely visszahűlve azonnal szétesik. Ha a cirkónium-dioxidot (ZrO2) 5% ittrium-oxiddal (YO2) keverjük, akkor a kialakult tetragonális szerkezet (Y-ZrO2) szobahômérsékleten is stabil marad. Ez az oka, hogy tiszta cirkónium-dioxid nem használatos. A kristályos cirkónium-dioxid a Föld legstabilabb anyagai közé tartozik. Keménysége, kopásállósága, hônek és vegyi anyagoknak való ellenállósága, oldhatatlansága a legkritikusabb helyeken való felhasználásra teszi alkalmassá. A cirkónium-dioxid ipari felhasználásai között szerepel, éppen keménységénél fogva, a prémium kategóriájú gépkocsi fékbetétje, hôállósága miatt az űrsikló hôpajzsa, stabilitása miatt a vegyipari edények alapanyaga, de legnagyobb mennyiségben az atomreaktorok és az urándúsító gépek anyaga. Ez utóbbi miatt a beszállító pontos megválasztása nagyon fontos. (Többnyire az tapasztalható, hogy a CE jelöléshez vagy egy magyarországi forgalomba hozatalhoz nem szükséges az anyag radioaktív kibocsátásának mérése. Bizonytalan, feltűnôen olcsó, netán az iparból áthozott készüléket és anyagot felhasználó rendszer alkalmazása tehát meggondolandó.) A gyógyászat területén a cirkónium-dioxid eddig a műízületek készítésében játszotta a legjelentôsebb szerepet. Stabilitásának, valamint kémiai, fizikai tulajdonságainak köszönhetôen biokompatibilis, szöveti ellenreakciókat nem vált ki. A kristályszerkezet – így a létrehozott fogmű – a fogászati felhasználás során gyakorlatilag egy módon sérülhet: mikrorepedések keletkezhetnek benne a hirtelen hôváltozástól. A cirkónium-dioxid nagyon jó hôszigetelô, tehát nem vezeti a hôt. A kidolgozás során a frézer pontszerűen érintkezik felületével, és a súrlódás, marás közben hô keletkezik. Mivel rossz hôvezetô, ez csak lassan terjed tovább, ezért pontszerűen elérheti akár az 1200 °C-ot (!) is. A nagymértékű hômérséklet-emelkedés hôtágulással jár, ami csak az anyag felhevült, pici darabján jön létre. Ez megfeszíti az anyagot, és apró repedés, repedések halmaza jöhet létre. Elôny viszont, hogy visszahűlés után ez így marad, nem terjed tovább. Törés hatására a tetragonális kristályszerkezet szétesik, és monoklin fázissá alakul át. Ez a szinterezés során létrejött zsugorodás ellentéteként tágulással jár. E tágulás ereje azonban nem feszíti tovább a kristályszerkezetet, hanem csak arra alkalmas, hogy a tetragonális kristályokat egymáshoz szorítva beékeli a repedés végét, így az nem fut tovább, beszorul.

A szinterezett váz fogtechnikai kidolgozása vagy fogorvosi korrekciója gyémántfrézerekkel vízhűtés mellett lehetséges. A technikus vízhűtéses fogtechnikai turbinát használ. A cirkónium-dioxid hófehér anyag. Ahhoz, hogy a fogmű fogszínű legyen, a fehérségét a fémek sötét színéhez hasonlóan opakerrel kell fedni. Azonban, ha a tömbhöz már eleve színezôanyagokat keverünk, akkor akár opaker nélkül is vékonyabb koronavastagsággal tudunk dolgozni. Az elôbb leírt keménység és stabilitás természetesen csak a tiszta Y-ZrO anyagra igaz. Minden színezôanyag megbontja a szabályos kristálystruktúrát, ami a fizikai és kémiai tulajdonságok megváltozásához vezet. Ezért a színezett anyagból készült vázakat csak koronákhoz vagy lehetôleg rövid hidakhoz használjuk.

A cirkónium-dioxid nyers megmunkálása: A cirkónium-dioxid-por mechanikusan összepréselve és alacsonyabb hômérsékleten elôszinterezve krétakemény tömbbé áll össze (ilyenkor már a zsugorodás egy része lezajlik), s frézelve könnyen feldolgozható, formára alakítható. A kész forma a szinterezés befejezése során még 12–21%-ot zsugorodik. Ez függ az alkalmazott technológiától és a tömbtôl. Minden komoly gyártó bevizsgálja az elkészített nyers tömböket, és meghatározza, hogy éppen az a tömb mennyit fog zsugorodni. Ezt vonalkóddal jelöli a tömbön, vagy chipkártyát ad a tömbökhöz. A számítógép-vezérelt frézgép programja ennek az adatnak a birtokában meghatározza, hogy a megtervezett modellt mennyivel nagyobbra kell kialakítani ahhoz, hogy a szinterezési zsugorodás után pontosan a kívánt méretet kapjuk meg. Ha az egyes tömbök nincsenek bevizsgálva, nô a gyártás hibalehetôsége, melyet az elôbb említett, áttételkaros kézi gyártás tovább ront. (A fentebb ismertetett megmunkálás elsôsorban a Cercon rendszer alkalmazásának a tapasztalatait foglalta össze.)

A cirkónium-dioxid keménymegmunkálása: A legnehezebb, de a legpontosabb feldolgozási mód. Ipari körülmények között szinterezett és HIP-elt nagyon kemény cirkontömbbôl hidegen megmunkálva faragjuk ki a kívánt vázat. Gyártás közben vagy utólag a formára ható hôhatás és alakváltozás, zsugorodás egyáltalán nem jön létre. A vázat eredeti méretében tervezzük és gyártjuk. Nincs szükség bonyolult számításokra és mérésekre. Hátránya, hogy gyártásiidô- és gépigényes, nagymértékben koptatja a frézereket. Egy-egy tag kialakítása akár három óra is lehet. Ahhoz, hogy a frézer munka közben ne melegítse túl a munkadarabot, a gép négy sugárból nagy mennyiségű emulzióval hűt.

Titán: A titán, mint az implantológia építôköve, kiválóan bizonyította alkalmazhatóságát. Fogászati felhasználása során a legnagyobb problémát a kerámiával történt leplezéskor tapasztaljuk. Fogorvosok beszámolnak arról a kudarcról, ami öntött titánhíd leplezésekor éri ôket. A technológia fejlôdésével lehetett csak abba az irányba fejleszteni az eljárást, hogy pozitív hatást érhessünk el. A titán, éghetô fém lévén, bármilyen hevítés hatására nemcsak a felületén, hanem gyakran a mélyében is oxidálódik. A titán-oxid bizonyos vastagságot elérve már nem ad olyan szilárdságot, hogy a porcelánon keresztül ható rágóerôt vagy a porcelánban gyártás közben fellépô belsô erôket megtartaná. Az öntött eljárás során az öntés vákuumban vagy argon védôgázban történik, de az oxidációt nem tudjuk maximálisan kiküszöbölni. Nagyipari körülmények között lehetséges a tiszta, ún. „négykilences” titán elôállítása, ami nem tartalmaz titán-oxidot (99,99% titán). Ez szobahômérsékleten stabil, a felületén kialakuló nagyon vékony titán-oxid-réteg védi a további oxidációtól. Amennyiben szobahômérsékleten dolgozzuk fel, úgy, hogy a készülô munkát a frézer sem melegíti túl, biztosan oxidmentes vázat kapunk.

A porcelángyártók egy része rendelkezik a titán leplezésére alkalmas porcelánporokkal, melyekhez szigorú technológiai leírást is mellékelnek. E leírás tartalmazza, hogy kizárólag milyen frézer használható a kidolgozáshoz, azt hogyan szabad mozgatni, és az elsô porcelánráégetés elôtt mit, milyen idôbeli ütemezéssel kell elvégezni. Az új technológia teljesen megbízhatónak tűnik. Az eltelt több mint egy év alatt 2800 vázat készítettünk hidegmegmunkálással, melyekbôl a laborba visszatért reklamáció mindössze 0,7% volt, ami összhangban van az irodalmi adatokkal, miszerint a titán hidegmegmunkálásával stabilabb szerkezet érhetô el, mint öntéses eljárással. A titán koronákhoz való alkalmazása az implantológiával új jelentôséget kapott. Segítségével kizárható az allergia, és nem jön létre galvánelem, mint a különbözô fémek egymás melletti alkalmazása során. Titánimplantátum, titánfelépítmény, titán alapú koronák – ideális összhang.

Porcelán vagy kerámia?

Sokszor magunk sem tudjuk, mi a különbség, pedig választanunk kell a felkínált anyagokból. A két fô csoport a szilikátkerámiák, ahol a fôbb összetevôt a szilícium-oxid adja, és az oxidkerámiák, melyek legnagyobb részben kristályos fém-oxidokból állnak.

Földpátkerámiák: A szilikátkerámiák egyik alcsoportja. Amorf üvegfázisból, oxidadalékokból és leucitkristályokból áll. A kristályosodást a káliföldpát irányítja. Nagyon jól színezhetô, és rétegekben egymásra égethetô. A rágóterhelést csak úgy bírja, ha szilárd vázra támaszkodik. Nyomásszilárdsága kiváló, feszítôerôknek viszont nem áll ellen, ezért rétegvastagsága limitált. A leplezôkerámiák szokásos anyaga.

Üvegkerámiák: A szilikátkerámiák másik alcsoportja. Amorf üvegszerkezet töltôkristályokkal és színezôanyagokkal. A préskerámiák alkotórésze. Hajlítószilárdsága kb. 150 MPa. Csak adhezívtechnikával ragasztható, ahol az alátámasztást maga a természetes fog adja. Túl kicsi csonkokon nagy vastagsággal alkalmazva sok hiba adódik. Egyik legfontosabb felhasználási területe az inlayk és a héjak.

Üveginfiltrált kerámiák: Az oxidkerámiák egyik alcsoportja. A kristályos fém-oxidokból álló szemcséket üvegfázis tartja össze. Felépítése elviekben hasonlítható a kompozitokhoz, csak itt a ragasztóanyag nem a műgyanta, hanem az üveg. Hajlítószilárdsága már lehetôvé teszi a front- vagy premoláris területeken egy- vagy kéttagú hidak készítését. Fontos, hogy a betegvizsgálat során eldöntsük, alkalmas-e a készítendô híd terhelését elviselni. Ha az antagonista kivehetô fogpótlás, vagy a páciens gyengébb testalkatú, esetleg idôsebb, akkor bátrabban indikálhatjuk, mint egy erôs rágóizomzatú, kemény fizikumú sportolónak.

Polikristályos kerámiák: Az oxidkerámiák másik alcsoportja. Ez maga a szikla. Keménykristályos szerkezet, stabil, állandó, oldhatatlan, vizet nem vesz fel, galvánreakciókban nem vesz részt, semmivel nem lép reakcióba. Terhelhetô és biokompatibilis. Hajlítószilárdsága elérheti az 1200-1300 MPa-t.

Az elsô három alcsoportba tartozó anyagok szájba kerülésük után 2-3 éves utóérési folyamaton mennek át. Ez azt jelenti, hogy fizikai-kémiai átalakulások zajlanak, például az anyag kismértékben vizet vesz fel környezetébôl. A polikristályos kerámiák a gyártási folyamat után nem változnak.

A csonk elôkészítése

A fentiek tükrében azt vizsgáljuk, hogy milyen elôkészítési követelményeknek kell megfelelnie a csonknak. Mind a DCS Precident, mind a DeguDent Cercon rendszerének az anyagvastagsági határa 0,4 mm. Ebbôl a „határ” szót jegyezzük meg! Sem a géppel nem célszerű, sem az anyagokból nem javasolt ennél vékonyabb koronarészleteket képezni. Ezt a határt sem célszerű elérni a legérzékenyebb nyaki területeket kivéve. Ha mindig próbálunk a határon kísérletezni, akkor a kudarc valószínűsége sokkal nagyobb. Igaz, hogy a titán és a cirkónium-dioxid nagyon kemény anyagok, minden határon túl nem lehet elvékonyítani, mert a kritikus pont alá csökken stabilitása. Ellentétben a préskerámiákkal, ahol elengedhetetlen a vállon történô alátámasztás, a cirkónium-dioxiddal lehet tangenciális elôkészítésre is vázat készíteni, mert az alátámasztás nem követelmény. Természetesen más okból a tangenciális preparálás kerülendô. Ha vállat képezünk, és esztétikailag kielégítô koronát akarunk kapni, akkor minimum 1,0 mm-es váll képzése ajánlott. Ebbôl 0,05 mm a rögzítôcement, 0,4 mm a váz, 0,5 mm az opaker, a dentin és a fényégetés vastagsága. Természetesen a jobban látható koronai részeken szükséges vastagabb opaker és a mélyebb színek visszaadásához a vastagabb dentin-, transzparens, fényporcelánok felrakása. Az ajánlott vastagság minimum 1,5–2,0 mm. Még ha színezett cirkónium-dioxid-tömböt használunk, akkor sem ajánlott a leplezôporcelán vastagságán spórolni, mert a fogak színárnyalati játéka ennél kisebb vastagságban nem adható vissza. A váll lehet körívben kialakított vagy lekerekített szögletű. Ha az elôbb említett „meredekségi vonalakra” gondolunk, akkor látható, hogy egy nagyobb ívet több vonal ír le, mint egy kisebbet, így annak kialakítása a gép számára is könnyebb. Ajánlott tehát a váll körív szerinti elôkészítése.

Fontos tényezô a felszínek összetérése! A letapogató lézersugár egy irányból, párhuzamosan jön. A fent említett „meredekségi vonalakat” fel kell tudnia rajzolni a palástra. Ha ez közel párhuzamos, akkor a szkenner számára nem jól látható, nem tud különbséget tenni a két letapogatott pont térbeli helyzete között. A minimumszám 2-3°, amit nem célszerű elérni, ha jó és pontos munkát akarunk. Nem csak a technikus számára, a gép számára is meg kell teremtenünk az ideális körülményeket! Több szkenneren már két kamera van, ami „látja, hogy nem látja” az alámenô részeket is. Ezeket a képben hibaként felrajzolja, így a tervezés során figyelembe vehetôk. A koronák belsejét kidolgozó frézer vastagsága 1 mm. Ahhoz, hogy működni tudjon, minimum 1,2 mm kell. Ha a csonk pengeszerűen vékonyan végzôdik – például alsó metszô –, vagy ha sarkok, szögletek vannak, akkor a gép megkeresi és eléri a legtávolabbi pontot úgy, hogy az alatta lévô részeket a szükséges mértékig felvastagítja. Ez csak akkor probléma, ha alatta a korona dôlésszöge éppen a minimumon van, mert itt, ha felvastagítjuk az éli részt, eltűnik a dôlésszög. Fontos, hogy törekedjünk mindig a lekerekített vonalak létrehozására és mindenhol minimum 1,2 mm-es vastagságra.

A koronák becementezése

A préskerámiák hajlítószilárdsága nem elegendô ahhoz, hogy önmagában ellenálljon a rágóterhelésnek. A titán vagy a polikristályos cirkónium-dioxid – még ha színezett formában használjuk is – elég erôs a rágóterhelés megtartására. Figyelem! Nem minden polikristályos cirkónium-dioxid, ami fehér. Megrendelés elôtt tájékozódjunk a gyártótól, hogy milyen cementezési módot javasol. A cirkónium-dioxid saválló, tehát savazással nem lehet a felületét érdesíteni.

Gépek és lehetôségek

A DCS Dental AG a precíziós fréztechnológia hazájából, Svájcból származik. Világelsô volt a fogászati alkalmazásban a 80-as évek elején. Az általunk használt rendszer a PreciDent program, PreciScan szkenner és a PreciMill frézegység. A gép a választott anyagból egy az egyben frézel, hidegmegmunkálással. Anyagkínálatából mi leggyakrabban a DC-Titan tömböt (Grad 2) használjuk. Egy tag kifrézelése a tömbbôl 20-30 perc. A DC-Zirkon tömb szinterezett és HIP-elt Y-ZrO2, nyomószilárdsága 2000 MPa, hajlítószilárdsága 1200 MPa. Színe krétafehér, opakerezni kell, de a fogaknak mély gyöngyházeffektust ad. Terhelhetôségének nem az anyag, hanem a pillérek szabnak határt. Egy tag kifrézelése a tömbbôl 2,5-3,5 órát vesz igénybe. A DC-Leolux krémszínűbb cirkónium-dioxid-tömb, mely a színezôanyagok alkalmazása mellett 550 MPa hajlítószilárdsággal rendelkezik, tehát csak koronákhoz vagy maximum egy tag áthidalására a front- és premoláris területen ajánlható. Frézelése kicsit könnyebb, mint a (HIP) cirkónium-dioxidé, 1,5-2,5 óra, ezért olcsóbb a tagok elôállítása. A DC-Tell frézelhetô, kemény műanyag, melybôl hosszú idôre készülô ideiglenes koronák, hidak váza készülhet, vagy ha az implantátumokra korona-híd vázat frézelünk, akkor ugyanazt műanyagból is kifrézelve az lehet az implantátumfelépítmények legtökéletesebb átvivôkulcsa (pl. Ankylos). Az egy darabban készülô munkák mérethatára a tömb mérete. Ez titánnál 42 mm x 74 mm, cirkónium-dioxidnál 41 mm x 72 mm. A tömbök vastagsága maximum 14,5 mm, ami nem az egyes koronák vastagságára értendô, hanem a behelyezési irányban mért legalacsonyabb és legmagasabb pont távolságára.

Nem biztos, hogy dôlt fogakra hosszabb híd egyben elkészíthetô. A tervezéshez az elôbb leírtak szerint minden szükséges paramétert szkennelhetünk és megjeleníthetünk a képernyôn. Egyedi, nehéz esetekben javasolt viaszmintázat, „wax-up” készítése, ami esetenként csak egy meggörbített és a tervezett híd lefutásának megfelelôen a mintára helyezett viaszlemez is lehet. A tömbökbôl egy-egy tag is frézelhetô, majd a tömb a szabad helyeken késôbb újra munkába vehetô. A program segítségével egyes kombinált munkák fix része, tartóeleme is elkészíthetô (pl. Ceka, Preci Vertix, Preci Ball). Sajnos fémlemez még csak öntéssel készülhet. A DeguDent GmbH Cercon rendszerével Y-ZrO2 bázisú korona-, hídvázak készülhetnek nyersmegmunkálással. A rendszer részeinek neve: „Cercon eye”, a szkenner, „Cercon brain”, a frézegység, „Cercon heat”, a szinterezôkályha.

A „Cercon base” nevű tömbök többféle méretben és kétféle színben állnak rendelkezésre. A legnagyobb tömb 42 x 72 mm, de a frézelt váz 15-19%-kal nagyobb. A keményebb végkeménységű tömb színe fehér, a színezett tömb színe az A2-B2 opaker színe között van. Frézeléskor iskolai krétához hasonló állagú és keménységű, ezért a fémváz tartásához szokott technikusnak ugyancsak ügyelnie kell arra, hogy a 0,4–0,6 mm vastag sapka porrá ne váljon az ujjai között. Sajnos költségnövelô tényezô, hogy egy tömb csak egyszer vehetô munkába, függetlenül attól, hogy hány tagot tudtunk ebbe tervezni. A kisebb tömbök egységre jutó költsége akár háromszorosa is lehet a több egységet magában foglaló nagyobb tömb egységnyi árának.

Összességében a két rendszerben készült cirkónium-dioxid-tagok anyagára hasonló, és az egyben készíthetô tagok maximális mérete is milliméterre megegyezik. Ez a rendszer alkalmas szkennelt csonkokra virtuálisan megtervezett tagok gyártására és viaszmintázat alapján készülô gyártásra is. Ez utóbbi elônye, hogy a programban nem található vagy nehezen tervezhetô formákat is elô tud állítani. A legjobb példa erre az osztott híd. A viaszmintázatba Cercon Linknek nevezett merev csúsztatóelemeket építünk, melyek a kész munkában egymásra ülnek, így olyan híd is elkészíthetô, amely a tömbbe egyébként egyben nem férne be, vagy nem párhuzamos csonkokra készül. Átadáskor a csúsztatóelemeket egymáshoz kell ragasztani, így a rágóterhelést az elemek egymásra szorulása, az oldalirányú terheléseket az elemek pontossága és a ragasztó tartja.

Összefoglalás

A fogorvos vagy fogtechnikus kollégának feltétlenül tájékozódnia kell, mielôtt kiválasztja, milyen rendszerrel kíván dolgozni. Hiba, ha a fogorvos a döntést csak a fogtechnikusra bízza, a tervezést közösen kell elvégezni. Nem szabad azt gondolni, hogy minden fehér anyag cirkónium-dioxid, és úgyis elbírja a terhelést. Fontos, hogy az egy rendszeren belül található különbözô anyagok teherbírása más és más lehet: például a DC-Zirkon és a DC-Leolux indikációja különbözik. A titán és a cirkónium-dioxiddal növelni tudjuk a biokompatibilis alternatívák számát. Az új anyagokat feltétlenül meg kell ismerni az alkalmazásuk elôtt, és csak akkor tudunk sikert elérni, ha a technológiát pontosan betartjuk, és szem elôtt tartjuk, hogy a CAD/CAM nem helyettünk dolgozik, hanem csak segíti a munkánkat, amennyiben betartjuk a leírt lépéseket!