– Nagy energiámba került a készülék megszerzése. Tulajdonképpen 2004 óta a tevékenységem egy jelentős részét annak szenteltem, hogy az akkor kutatás-fejlesztési műszerpályázaton elnyert mikroCT készülék mellé a klinikai gyakorlat számára is hasznosítható 3D képalkotót állítsak üzembe.

– A készülék finanszírozásához kaptak állami támogatást, esetleg pályázati úton sikerült megszerezni a szükséges anyagiakat?

–  A betegellátást szolgáló gépbeszerzési pályázatok jószerint az eszköz áfáját fedezik, ezért ez az út nem vezetett sikerre, tekintve a több tízmilliós beruházás költségeit, no meg az egyetem egyre szűkülő lehetőségeit. Pataky Levente támogatásával sorra kerestük meg a gyártókat, akik nagyon szívélyesek voltak, de a nagy értékű készüléket nem adták volna, csak ún. „egyetemi kedvezménnyel”. Ez természetesen még mindig több tízmilliót jelent. Komolyabban akkor kezdtem el bízni a sikerben, amikor az Amerikában dolgozó Schiff Tamás professzor felkarolta ügyünket, és barátjánál, a Newtom gyártó céget felvásárló amerikai tulajdonosnál háttértárgyalásokat kezdeményezett. Az ügy komolynak látszott, és hivatalossá akkor vált, amikor Schiff professzort (az ő tanácsára) Gera dékán úr levélben kérte fel, hogy a tulajdonosnál a kar érdekében eljárjon. Sajnos a kezdeti remények ellenére, a folyamat a magyarországi kereskedő szintjére került, ahol nem a cég és a három nyelven oktató felsőfokú képzőhely hosszú távú érdekei, hanem a magyar befektetői körök kizárólagos érdekei váltak elsőrendű szemponttá.

– Meghiúsult az első próbálkozás, a kutatást, az oktatást és a betegellátást egyaránt szolgáló készülék tehát nem kerülhetett az egyetemre, miután a hazai befektetői körök nem támogatták az ügyet. Mi volt a következő lépés?

– A következő „nagy lehetőség” Pataky Levente elnök szervezésében és az én társszervezésemben a Budapesten megrendezésre kerülő XI. EADMFR kongresszusa volt. Itt a nagy számban megjelenő kiállító cégeket igyekeztünk rávenni, hogy a bemutatott készülékeiket ne szállítsák vissza jelentős költségekért, hanem telepítsék a Semmelweis Egyetem Fogorvosi Karának új épületébe. Ekkor is voltak esélyeink, de ismételten a magyar befektetői körök jogos, de számunkra elfogadhatatlan feltételrendszerével szembesültünk, és ismét kudarcot vallott a próbálkozásunk.

A fordulat egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Narában (Japán), az Ázsiai DMFR kongresszuson, személyes beszélgetés során, Robert Langlais professzor egy újonnan benyújtott cikkünk kapcsán felfigyelt az Önálló Radiológiai Részlegen folyó tudományos munka jelentőségére. Ő vitt el és mutatott be számos ott kiállító cég vezetőjének, valamint kiemelt támogatásáról biztosított bennünket. Egy személyes megbeszélés kapcsán ekkor tett először komoly ígéretet Auvo Asikainen, a Planmeca cég helyettes vezetője, hogy munkacsoportunk számára biztosít egy kúpnyalábú CT készüléket. Az ezt követő elektronikus levelezések, majd egy személyes látogatás Helsinkiben hozott fordulópontot az eszköz beszerzésében. Görbe Ferenc úr anyagi hozzájárulásával került sor erre a háromoldalú megbeszélésre (a Semmelweis Egyetem, a Planmeca cég és a Sanitaria Kft. között). Lényegében ekkor eldőlt, hogy milyen feltételekkel és milyen ellenszolgáltatás mellett kerülhet sor egy készülék budapesti telepítésére. Itt tisztáztuk a résztvevők feladatát, hozzájárulását, valamint a szerepét a majdani telepítés során. A döntés Kölnben született meg a Fogászati Világkiállításon, amikor Auvo Asikainen megkérte Dale Miles professzort, aki ott a Planmeca szakértőjeként működött közre, hogy szakmai szempontból véleményezze a Semmelweis Egyetem részéről kidolgozott munkatervet. Ezt én átbeszéltem Dale Miles professzorral, aki azzal a javaslattal fordult a Planmeca céget képviselő Auvo Asikainen úr felé, hogy akkor tudják sikeresen támogatni az általunk előkészített tudományos programot, ha a fejlesztés végső szakaszában lévő új készüléküket bocsátják a rendelkezésünkre. Így került hosszú tárgyalások sorozata után, térítési díj nélkül, a közös tudományos munka reményében ez év nyarán telepítésre a Planmeca ProMax 3D smart készülék a Kar új Oktatási Centrumának az épületébe.

– Tehát Japánban, Langalis professzor figyelt fel az Önök e témában végzett új kutatásaira – felismerve annak jelentőségét, illetve jövőjét –, és elindult az a folyamat, aminek eredményeként Budapestre kerülhetett a finn Planmeca cég készüléke. Japán után Helsinkiben, Kölnben folytatódtak a tárgyalássorozatok, végül sikerült hazai befektetőt is találni, akik felismerték, hogy e befektetés hosszú távon megtérül.

Miként tudják hasznosítani az új cone-beam CT-t már most a kutatásban?

– Tudományos téren ez a nagyfelbontású eszköz nagy előrelépést jelent az in vivo humán vizsgálatok terén. Az 1990-es évek elejétől a gyökércsatorna-tengely matematikai leírása és objektív osztályozása témában végzett vizsgálataink ezzel az eszközzel a gyakorlati endodontia szolgálatába állíthatók lesznek. Még a gyökértömés elkezdése előtt egy program lefuttatásával pontos információt kap a fogorvos, hogy ha ő maga kezdi el a gyökérkezelést, akkor mely csatornaszakaszra fordítson fokozott figyelmet, milyen megmunkálóeszközt vagy technikát alkalmazzon. De a görbület irányától és súlyosságától függően javaslatot tesz arra is, hogy inkább endodontus szakorvoshoz küldi a beteget.

A klinikai oszteoporózis vizsgálatában is nagy előrelépést jelent ez a műszer. Ebben az irányban több klinikával kollaborációs vizsgálatokat indítottunk. Ezzel az eszközzel és a mikroCT műszerünkkel csatlakoztunk az Európai Unió Euro-BioImaging Platformjához, mely az alapkutatási eredményeket segíti a klinikai gyakorlatba átültetni. Ezáltal résztvevői lettünk annak a nemzetközi folyamatnak, melyet az Európai Unió kiemelten támogat. A napokban kaptuk azt az igazán jó hírt, hogy a meglevő gépparkunk és eddigi teljesítményeink alapján a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által indított „Nekifut program” második fordulójába meghívást kaptunk. Ez azért nagyon fontos számunkra, mert a jövőben a különböző eszköz- és műszerpark-fejlesztési pályázatokon az ebbe a körbe tartozó egységek vehetnek részt sikerrel. A fogorvosképzőhelyek közül csak két egység kapott meghívást ide.

– Az elmondottak alapján – nemzetközi elismertségüket is tekintve – lehet reményük arra, hogy a különböző kutatási-fejlesztési műszerpályázatokon eredménnyel vesznek majd részt, így esetleg újabb fontos gépek kerülhetnek az egyetemre.
A készülék üzembe állítását követően azonnal hasznosították annak „tudását”?

– Nyár vége óta, amikor az Önálló Radiológiai Részlegre telepítették a Planmeca ProMax 3D smart CT-t, már számtalan alkalommal segített olyan eseteket tisztázni, amikor más technikával nem értünk célt. Kezdve a vertikális gyökérfraktúrától, az endo-perio eseteken át a mezio-palatinális gyökércsatornáig bezárólag. Az emlékezetes eseteink egyre gyűlnek. Egyik ilyen, amikor a hozzánk került beteg korábban már 3 fogorvosnál járt a felső moláris gyökérkezelésével, de panaszai nem enyhültek. A nagyfelbontású (100 µm) CBCT-felvételen azonnal láttuk a negyedik „mezio-palatinális” csatornát, melyet az általunk készített többirányú periapikális röntgenfelvételen sem tudtunk leképezni. A 3D képelemzés abban is segített, hogy a bemeneti nyílást és a gyökércsatorna lefutásának irányát is betájoljuk, így a betegben könnyedén megtaláltuk és megmunkáltuk a csatornát. Ezután a beteg panaszai megszűntek. Az egy hónap múlva elvégzett felvételen a sinus nyálkahártyája is visszahúzódott. Érdeklődésünket kiterjesztettük a belsőfül vizsgálatára is. Meghívtuk a radiológus kollégákat is, akik ilyen felbontásban a hallócsontocskákat még soha nem láthatták a rendelkezésükre álló képalkotókkal készített felvételeken. Azt mondják, hogy otoszklerózis vizsgálatában nagy hasznát látják ennek az eszköznek.

– Ez a rendkívül korszerű és modern eszköz hogyan segítheti még a fogorvosok munkáját a napi praxisban?

– Természetesen ez a készülék tudja azt is, amit a korábbi CBCT készülékek is produkálnak, pl. imp-lan-tátumtervezés, tumordiagnosztika, tem-po-ro-man-di-buláris ízület vizsgálata stb. A nálunk működő Planmeca ProMax 3D smart nemcsak CBCT, hanem az új trendnek megfelelően készít panoráma- és teleröntgen-felvételeket is, mégpedig igen jó minőségben.

Fizikus szakember, rönt-gen-tech-ni-kus és röntgenorvos közreműködésével – fél év gyakorlattal mögöttünk – már rendelkezünk akkora rutinnal, hogy decemberben elindítjuk a fizetős szolgáltatásunkat is. Úgy tervezzük, hogy a Semmelweis Egészségügyi Kft. keretén belül végezzük a vizsgálatokat, a piaci ár alatt. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megfeleljünk annak a nemzetközi ajánlásnak, hogy jól felkészített szakembergárdával rendelkezzünk, valamint Magyarországon először leletet adjunk az elkészített képanyaghoz, melyet a beteg visz majd az orvosához. A radiológus által készített lelet sok esetben megvédheti a felhasználó fogorvost azoktól a problémáktól, amikor nem vesz észre valamilyen folyamatot, ami pedig a képhalmazon már megjelenik. Áraink a leletezés díjával együtt sem fogják meghaladni a jelenlegi piaci árfolyamot. Ha a fogorvosok csak önvédelemből is ezt a szolgáltatást választják, akkor megnő a lelettel elvégzett vizsgálatok száma. Ez pedig – hitem szerint – a szakmai színvonal emelkedésével fog együtt járni.

Köszönjük a tájékoztató beszélgetést, melyből megtudhatják olvasóink is, hogy milyen hosszú és nem problémamentes úton jutott ez a különlegesen értékes készülék a Kar Önálló Radiológiai Részlegéhez.

A hallottak alapján különösen elgondolkodtató és tanulságos, hogy egy felsőoktatási intézmény – a jelenlegi szűkös kormányzati finanszírozás mellett – nem tudja megoldani az ott folyó kutató-, oktató- és gyógyítómunkát egyaránt segítő igen fontos eszköz beszerzését, s a közelmúltban kialakult hazai tőkeerős befektetői réteg is igen nehezen ismeri csak fel ennek perspektivikus jelentőségét és „hasznát”.

A történet végül eredményesen zárult, így már csak azt kívánhatjuk, hogy e készülékkel nagyon sok megoldhatatlannak látszó esetben segítsék a szakorvosok gyógyítótevékenységét annak érdekében, hogy a betegek minél hamarabb egészségesen és megelégedéssel távozhassanak a rendelőkből!

Szerző: Dr. Riba Magdolna