2500 éve már Hippokratész úgy tartotta, hogy a megelőzés fontosabb, mint a gyógyítás. Újabban Benz (2021) vonta le azt a következtetést, hogy a preventív terápia lényegében a leghatékonyabb fogászati kezelés, amit a tudományos fogorvoslás 150 évében kifejlesztettek1. Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy ez egyfajta megelőzési fókuszú paradigmaváltást is magával hozott2. Cikkünkben a prevenció helyét vitatjuk meg a korszerű fogorvostudományban, kiemelve a szisztematikus biofilmterápia profilaxisban játszott szerepét. A szerzők a téma egy-egy aspektusát külön-külön mutatják be.
Az INSA közvélemény-kutató legutóbbi felmérése szerint (2019) a felmérést megelőző 12 hónapban a megkérdezettek kevesebb mint fele (41%) járt fogorvosnál profilaktikus kezelés elvégeztetése céljából3. Egy 2019-es forsa felmérés kicsit kedvezőbb eredményeket mutatott: az emberek háromötöde legalább évente egyszer vesz igénybe professzionális szájhigiénés kezelést4. Hogyan magyarázható ez a különbség a fogorvosok prevencióval kapcsolatos ismeretei és a mindennapi gyakorlat között? Lehet, hogy elavultak a prevenciós protokollok? Lehet, hogy a szakmai paradigmaváltás nem elég, mert ezzel párhuzamosan egy gazdasági szemléletváltásnak is be kell következnie?
Marsh „ökológiai plakk-hipotézise”5 ma a legtöbb szájüregi betegség magyarázatának jelentős kerete. A hipotézis lényegében azt állítja, hogy az olyan betegségek, mint a caries, gingivitis, parodontitis, peri-implant mucositis és peri-implantitis, mind a sub- és supragingivalis diszbiotikus vitális biofilmre vezethetők vissza.
A biofilm összetételének eltolódása az egészséges szimbiózist a diszbiózis irányába tolja el, ami a homeosztázis zavarához vezet. A betegség a szervezetnek a megváltozott összetételű biofilmre adott gyulladásos válaszából következik. Minthogy a legtöbb szájüregi betegség hátterében ezek a folyamatok állnak, a megfelelő otthoni és professzionális szájhigiénés eljárások kombinálásával6 nem irreális cél a szájüregi egészség élethosszig tartó megőrzése.
A profilaxis területén megkülönböztetjük az otthoni és a professzionális biofilm-management eljárásokat. Mindkét eljárástípushoz rendelkezésre állnak kémiai és mechanikai módszerek is. A professzionális szájhigiéné vagy pontosabban: professzionális mechanikai plakkeltávolítás a szisztematikus prevenció központi eleme. Végezhető kézi eszközökkel, ultrahangos eszközzel, levegő-por-víz eszközökkel (Air-Polishing/AIR-FLOWING®) (1. ábra) vagy a hagyományos „gumifejes polírozással”. Az Air-Polishing (AP) és AIR-FLOWING® (AF) kifejezéseket gyakran szinonimaként használják, az eljárások különbözősége ellenére. Hasonlóságuk abban áll, hogy mindkét eljárás port és vízsugarat alkalmaz. Az AIR-FLOWING® egy technikailag, fizikailag és kémiai szempontból is koordinált rendszer (AIRFLOW Prophylaxis Master, AIRFLOW MAX, PERIOFLOW kézidarab, minimálisan invazív eritritalapú AIRFLOW PLUS por), és lényegében az egyetlen berendezést jelenti, amely konstans és szabályozott lamináris áramlást tud biztosítani, állandó porfogyasztással.
Bármelyik eszközt alkalmazzuk is, a cél azonos: a biofilm hatékony és célzott eltávolítása, illetve a biofilm módosítása, továbbá a fogkő eltávolítása, a foganyag védelme, és nem utolsósorban a páciens és a klinikus kényelme. A fentebb felsorolt eszközök összehasonlítása ezeknek a céloknak a tekintetében azt mutatja, hogy az AIR-FLOWING® minden más eszköznél jobb eredményt ad, supra- és subgingivalisan is.7–12 Az utóbbi időben megjelent kutatások arra mutatnak rá, hogy a biofilm módosítása és a szimbiózis helyreállítása az AIR-FLOWING® és piezokerámiás ultrahangos eszköz (Piezon No Pain®/PS) segítségével is hatékonyan végezhető.13, 14 A fogkő eltávolítása pontosabb és hatékonyabb piezokerámiás ultrahangos eszközzel, mint kézi eszközökkel.15–17 Ezen felül az AIR-FLOWING® és a korszerű ultrahangos rendszerek előnye a foganyag védelme18–21, valamint a klinikus22 és a páciens23–28 kényelme tekintetében is egyértelmű.
Az EMS, gyakorló klinikusokkal és egyetemekkel együttműködésben, a kor követelményeinek megfelelően dolgozta ki az Irányított Biofilmterápiás (Guided Biofilm Therapy ®, GBT®) protokollt, amely a tudomány és technika legkorszerűbb állását tükrözi. A GBT® szisztematikus, moduláris, kockázatalapú, bizonyítékokon alapuló, egyénre szabott megelőzési és kezelési protokoll, amely univerzális (bármilyen esetben alkalmazható) és alkalmazhatóságát a páciens életkora sem befolyásolja. A GBT® egy modern, szisztematikus preventív eljárás, amely 8 moduláris lépésből áll (2. ábra). A GBT a modern orvostudomány 4P/E paradigmájába illeszkedik, amennyiben preventív, prediktív, perszonalizált, és participatív – ezen felül etikus is, hiszen jóval etikusabb a páciens egészségén pénzt keresni, mint a betegségét kihasználva.
Szakmai szempontból nézve a fogászat jövője a megelőzésben van. A megelőzés egyébként nem szakmai szempontból is egyre népszerűbb: fittnek és egészségesnek lenni divatos dolog. A megelőző tevékenységek ezért nagyban hozzájárulnak azon fogorvosi rendelők pozitív megítéléséhez, amelyek oki alapon nyugvó, egyéni megelőző terápiát nyújtanak szakszerű és eredményorientált módon. A preventív tevékenységekkel új pácienseket nyerhetünk és fokozhatjuk meglévő pácienseink hűségét. Fontos az is, hogy az ilyen tevékenységek, amennyiben ezeket gazdaságosan végzik, csökkentik a vállalkozás kockázatait, és a tevékenységi kör bővítése a rendelő működésének jövőbeli stabilitását is elősegíti.
Mindezeket figyelembe véve nehezen érthető, miért nem kínálnak minden fogorvosi rendelőben az egyéni páciensigényeknek megfelelő szisztematikus prevenciót. Egy lehetséges magyarázat az, hogy a fogorvosok sem az egyetemi tanulmányok során, sem a továbbképzések alkalmával nem találkoznak igazán a praxismenedzsment és vállalkozásirányítás szempontjaival.
A fogászati kezelési költségek 2021-es megoszlásának vizsgálata (KZBV, 2022) legalábbis ezt mutatja. Az egészségbiztosítás által fedezett beavatkozások körében a terápia részesedése 95% feletti. Az, hogy a profilaktikus ellátás – a nagyon fiatal pácienseket kivéve – szinte kizárólag önköltséges, egy olyan egészségügyi rendszert mutat, amely az egészség finanszírozása helyett a betegségeket finanszírozza. Nyilvánvaló tehát, hogy a fogászati praxisok forgalmának jelen tős része a fogpótlási, konzerváló, és sebészeti szolgáltatásokból származik.
A prevenció felé történő elmozdulást állítólag az akadályozza, hogy a „páciensek vonakodnak ezért fizetni.” Ez ugyanakkor önmagában nem lehet érv amellett, hogy az ellátórendszer is vonakodjon jobb és korszerűbb ellátást nyújtani. A gyermekek számára nyújtott megelőző szolgáltatások (korai szűrés és egyéni megelőzés) pedig ugyan 100%-ban államilag támogatottak, de legfeljebb 75 százalékban vannak kihasználva. Ez az arány 5 év alatti gyermekek esetében még rosszabb.
Ez azt jelenti, hogy a prevenció gazdasági értelemben komoly kihívással szembesül: a szájüregi egészség megőrzéséért dolgozni kell: a páciensnek, a klinikusnak, és a teamnek egyaránt. Ezt a célt csak akkor lehet elérni, ha az erőfeszítésben a páciens is hajlandó részt venni. Ha a páciens nem érzékeli az előnyöket, nehéz lesz bevonni a megelőzés folyamatába. Ezért az első akadály a kommunikáció a pácienssel, a második pedig a gazdasági vonzerő kialakítása. Itt kezdődik a prevenció gazdaságtana, ami a klinikust nemcsak fogorvosként, de vállalkozóként is kihívás elé állítja.
Az előnyök oktatás útján történő bemutatása a pácienssel való kommunikáció optimális nyitó lépése. Alapelvként abból kell kiindulni, hogy a rendszeres megelőző tevékeny ség, a GBT®, nem valamiféle wellness-kezelés, és sokkal több, mint tökéletes fogtisztítás. A GBT® orvosi értelemben szükséges, megelőző és terápiás fogászati intézkedés. A páciensek partnerként kezelése a kommunikáció során önmagában is azt az üzenetet hordozza, hogy a páciens értéket kap a szájhigiénés kezeléssel. Végső soron az eredmény az, hogy a szakképzett személyzet által nyújtott fájdalommentes kezeléssel a páciens egyéni érdekei kerülnek a fókuszba.
A sikeres prevenciós munkához egy olyan koncepció kell, ami lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyük az egyes páciensek egyéni igényeit. Így például egy várandós nő másfajta kezelést igényel, mint egy 70 éves nő, aki sok pótlással rendelkezik, vagy valaki, aki fogágybetegségben szenved. Ha ezeket a mögöttes okokat a páciensekkel tudatosítjuk, azzal elérjük, hogy saját, egyéni indokuk legyen a preventív munkában való együttműködésre.
Az már 1981-ben, Axelsson és Lindhe munkájának publikálásától kezdve világos volt, hogy a szisztematikus prevenció (GBT®) a fogorvoslás központi kérdése. Az azóta napvilágot látott orvostudományi bizonyítékok a szájüregi és általános egészség, valamint az életminőség közötti kapcsolatról csak még hangsúlyosabbá tették ezt az állítást.
A GBT-vel kapcsolatos további információ:
www.ems-dental.com/de/guided-biofilm-therapy
Dr. Klaus-Dieter Bastendorf, dr. Ann-Kathrin Arp (Németország) írása
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
