Adam B. Nulty a Dental World előadójának írása
Bevezetés
Az intraorális szkennerek fogászati rendelőkben történő megjelenése és alkalmazása kedvezőbb páciensélményt biztosított, valamint lehetővé tette, hogy a lenyomatmodell kiszámíthatóbb és reprodukálhatóbb módon készüljön el. Ezáltal csökkenthetők a hagyományos, lenyomatkanállal végzett lenyomatvételi munkafolyamat során előforduló problémák és szövődmények.[1] A digitális intraorális szkennerek 1980-as években történt bevezetésével lehetővé vált a teljesen digitális munkafolyamat. Az utóbbi időszak számos műszaki fejlesztése az intraorális digitális szkennert a modern fogászati rendelő egyik központi eszközévé tette. A technológia lehetővé teszi az egynapos fogászati ellátást, csökkenti a hagyományos lenyomatok iránti igényt, bizonyos esetekben pedig teljesen helyettesítheti azokat.
Egyre több klinikus alkalmaz digitális szkennert, és jelenleg számos jó teljesítményű készülék érhető el a piacon. A hagyományos lenyomatvétellel összehasonlítva a digitális eljárás számos klinikai előnnyel rendelkezik: gyorsaság; nagyobb pácienskomfort; hatékonyság; a digitalizált intraorális helyzetből adódó új, kiszámítható munkamódszerek; hosszú távon alacsonyabb költségek.[2–4] Az intraorális környezet digitalizálásának alternatív módszere, hogy a hagyományos lenyomatot vagy a kiöntött mintát laboratóriumi szkennerrel digitalizálják. A jelen vizsgálat azonban elsősorban a közvetlen intraorális szkennerek alkalmazására összpontosított, és azok relatív pontosságát laboratóriumi szkennerekkel hasonlította össze.
Bár korábban több tanulmány összehasonlította az intraorális szkennerek pontosságát, a közlemény elkészítésekor nem állt rendelkezésre olyan publikált vizsgálat, amely a 2020-ban elérhető, jelen tanulmányban szereplő szkennereket közvetlenül összehasonlította volna.[5–9] Ez a szakirodalom olyan hiányosságának tekinthető, amely további vizsgálatot igényelt. Korábban felmerült, hogy a teljes fogív digitális intraorális szkennelése kevésbé elfogadható pontosságú lehet, mivel a hosszabb szkennelési távolság növelheti az eltérés lehetőségét.[10]
A szkennelési technológia és az összefűzési hiba
A szkennerek által alkalmazott technológiák eltérőek. Ennek megfelelően változhat: a használat egyszerűsége; a hatékonyság; a helyesség; a precizitás; és végső soron a teljes pontosság. A szkenner több intraorális mérési adatot rögzít, majd matematikai algoritmus segítségével háromdimenziós képet hoz létre. Az intraorális szkennerek korlátozott látómezeje miatt az egyetlen szkennelési képkockából létrejövő pontfelhő nem képes lefedni valamennyi fogfelszínt. A szkennerszoftver ezért az egymást követően rögzített képkockákat egymásra illeszti, és azokból a teljes fogívet ábrázoló, egységes háromdimenziós hálót hoz létre.[11]
Az egyes képek kombinálására a gyártótól és az alkalmazott szkennelési technológiától függően különböző algoritmusokat és összefűzési módszereket alkalmaznak. Ezek a módszerek azonban természetükből adódóan bizonyos mértékű hibát hordoznak. Teljes fogív szkennelésekor a hiba a fogív mentén felhalmozódhat.[12–14] A digitális modellek eredményessége attól függ, hogy a szkennelés mennyire reprodukálható és pontos. Mivel az egyes szkennerek eltérő hatékonysággal végzik a képkockák összefűzését, a készülék megválasztása befolyásolhatja a létrehozott digitális modell általános pontosságát.[15,16]
A helyesség, precizitás és pontosság meghatározása
A jelen vizsgálat kilenc korszerű intraorális digitális szkenner és négy digitális laboratóriumi szkenner helyességére és precizitására összpontosított. Az ISO 5725-1 szabvány szerint a pontosság két összetevőből áll:[17] helyesség – trueness; precizitás – precision. A helyesség definíció szerint azt mutatja meg, hogy egy mérési eredmény milyen mértékben hasonlít egy ismert referenciaértékhez.[18] A jelen vizsgálatban a helyesség azt fejezte ki, hogy az adathalmazban szereplő mérések milyen mértékben tértek el a szkennelt objektum tényleges méreteitől. A nagy helyesség azt jelenti, hogy a szkenner által szolgáltatott eredmény nagyon közel áll a szkennelt objektum valós méreteihez.[18]
A precizitás az ismételt mérések közötti reprodukálhatóság vagy egyezés mértékét fejezi ki.[18] A jelen vizsgálatban a precizitás azt mutatta meg, hogy az ugyanazzal a szkennerrel végzett különböző mérések milyen közel állnak egymáshoz. A nagy precizitás azt jelenti, hogy a szkenner következetesen megismételhető szkennelések készítésére képes. Mivel a klinikai helyzetben rögzített szkennelési adatok képezik a kezeléstervezés és a fogpótlás-tervezés alapját, kiemelkedően fontos, hogy az intraorális állapotot a szkenner pontosan és reprodukálható módon rögzítse. Ezért a vizsgálat a helyességet és a precizitást együttesen értékelte annak érdekében, hogy meghatározza a vezető, klinikai használatban lévő szkennerek pontosságát egy referenciamodell szkennelésekor.
Hipotézisek
Az elsődleges nullhipotézis szerint a különböző szkennerek helyessége és precizitása között nem mutatható ki különbség. A másodlagos nullhipotézis szerint a laboratóriumi és az intraorális szkennerek helyessége és precizitása között nincs különbség.
Anyag és módszer
Vizsgálati modell
A vizsgálatban az International Digital Dental Academy – IDDA – kalibrációs modelljét alkalmazták. A modell a felső állcsont három különböző szituációját jelenítette meg: teljes fogazattal rendelkező fogív; négy, ismert szélességű és egymástól ismert távolságban elhelyezkedő, oszlopszerű szabályos struktúra; nagyfokú felszíni morfológiai részletesség.

A vizsgálatban szereplő szkennerek
- táblázat – A vizsgálatban alkalmazott digitális szkennerek
| Név | Gyártó | Technológia | STL-export | Színes PLY/OBJ-export |
| Omnicam 4.6 | Dentsply Sirona, York, Pennsylvania, USA | Strukturált fény; optikai trianguláció és konfokális mikroszkópia | Igen | Nem |
| Omnicam 5.1 | Dentsply Sirona, York, Pennsylvania, USA | Strukturált fény; optikai trianguláció és konfokális mikroszkópia | Igen | Nem |
| Primescan | Dentsply Sirona, York, Pennsylvania, USA | Strukturált fény; konfokális mikroszkópia Smart Pixel érzékelővel | Igen | Nem |
| CS3600 | Carestream Dental, Atlanta, Georgia, USA | Strukturált LED-fény; Active Speed 3D Video™ | Igen | Igen |
| Trios 3 | 3Shape, Koppenhága, Dánia | Strukturált fény; konfokális mikroszkópia és Ultrafast Optical Scanning™ | Igen | Igen |
| Trios 4 | 3Shape, Koppenhága, Dánia | Strukturált fény; konfokális mikroszkópia és Ultrafast Optical Scanning™ | Igen | Igen |
| Runyes | Ningbo Runyes Medical Instrument Co., Sencsen, Kína | Strukturált fény; Active Speed 3D Video™ | Igen | Igen |
| Launca DL206 | Guangdong Launca Medical Device Technology Co., Ltd., Tungkuan, Kína | Strukturált fény; Active Speed 3D Video™ | Igen | Igen |
| Medit i500 | Medit, Seongbuk-gu, Szöul, Dél-Korea | Strukturált fény; Active Speed 3D Video™ | Igen | Igen |
| Einscan SE | Shining 3D, Hangcsou, Csöcsiang, Kína | Optikai kék strukturált fény | Igen | Nem |
| UP3D 300E | Shenzhen UP3D Tech Co., Ltd., Sencsen, Kína | Optikai kék strukturált fény | Igen | Nem |
| E2 | 3Shape, Koppenhága, Dánia | Optikai kék strukturált fény | Igen | Nem |
| Ineos X5 | Dentsply Sirona, York, Pennsylvania, USA | Optikai kék strukturált fény | Igen | Nem |
A vizsgálat kialakítása
A jelen in vitro vizsgálat kilenc különböző intraorális szkennert hasonlított össze:
- Omnicam 4.6 szoftververzióval;
- Omnicam 5.1 szoftververzióval;
- Primescan;
- CS 3600;
- Trios 3;
- Trios 4;
- Runyes Quickscan;
- Medit i500;
- Launca DL206.
A vizsgálat négy laboratóriumi strukturáltfény-szkennert is tartalmazott:
- Einscan SE;
- UP3D 300E;
- 3Shape E2;
- Ineos X5.
Az egyes szkennerek pontosságát az általános helyesség és precizitás meghatározásával értékelték. A referenciamodellt mindegyik készülékkel digitalizálták, majd az eredményeket az Ineos X5 laboratóriumi szkennerrel készített felvétellel hasonlították össze. Az Ineos X5 strukturáltfény-technológiát alkalmazó laboratóriumi szkenner, amelynek tanúsított pontossága az ISO 12836 szabvány szerint 2,1 µm-en belüli.[21] Szkennerenként tíz szkennelésből álló mintanagyságot határoztak meg: 95%-os konfidenciaszint; 5%-os hibahatár alkalmazásával. Több szerző szerint ez a mintanagyság statisztikailag szignifikáns eredmények eléréséhez megfelelő.[13,22,23]
A szkennelések elkészítése
A referenciamodell valamennyi szkennelését egyetlen operátor végezte. Az operátor: digitális fogászatban jártas szakember volt; ismerte és tapasztaltan használta több gyártó szkennereit. Minden szkennerrel összesen tíz felvételt készített. Az operátor kifáradásának elkerülése érdekében: a szkennelések sorrendjét randomizálták; az egyes szkennelések között szünetet tartottak; az egyes időpontokban alkalmazott szkennert szintén véletlenszerűen választották ki. Ez az eljárás csökkentette a torzítás kockázatát.
Szkennelési stratégia
Minden felvételnél az International Digital Dental Academy szkennelési oktatómodellje alapján meghatározott módszert alkalmazták. A szkennelés menete: a bal felső leghátsó moláris occlusalis felszínén kezdődött; occlusalisan végighaladt a teljes fogíven; a palatinalis oldal felé fordult; rögzítette a palatinalis felszíneket; majd folyamatos mozgással, a buccalis felszínek mentén haladt vissza.

Az occlusalis ív szkennelésekor a módszer a palatinalis és buccalis felszínek egy részét is rögzítette. Ez lehetővé tette: az egyes felszínek vizsgálandó területeinek rögzítését; az egymást követő hálók illesztéséhez szükséges közös referenciakeret fenntartását. A szkenneléseket a gyártó saját, javasolt konverziós eljárásával STL-fájlformátumban exportálták. A felvételeket ezután a MeshLab programba importálták. A MeshLab nyílt forráskódú rendszer, amely háromdimenziós háromszöghálók feldolgozására és szerkesztésére használható.
A hálókat a programban egymáshoz illesztették. Az eljárást valamennyi intraorális és laboratóriumi szkenner esetében megismételték. Az összes szkennelés illesztése után: a felszíni hálókat sablon segítségével digitálisan megvágták; majd exportálták. Ennek eredményeként minden szkennerhez tíz feldolgozott háló állt rendelkezésre a helyesség és a precizitás összehasonlításához.
A helyesség értékelése
A helyesség meghatározásakor az Ineos X5-tel készített referenciamodell-szkennelést az IDDA kalibrációs modell eredeti STL-fájljához viszonyított kiindulási mérésként alkalmazták. Az in vitro vizsgálatban minden szkennerrel készített tíz, előzetesen illesztett és megvágott szkennelést a CloudCompare programba importáltak. A CloudCompare egy nyílt forráskódú program: háromdimenziós pontfelhők; felszíni hálók feldolgozására; összehasonlítására. A szkenneléseket a finomillesztési algoritmussal tovább illesztették és kalibrálták. Ezt követően minden adathalmazt a CloudCompare háromdimenziós elemzésének legjobb illeszkedést meghatározó algoritmusával hasonlítottak össze a referencia-STL-lel. A helyességet az egyes szkennelések egymásra helyezésekor mért átlagos eltérésként határozták meg. Minden szkennelés esetében rögzítették: az átlagos eltérést; az eltérés szórását.
Háromdimenziós eltérés
A CloudCompare program lehetővé tette az STL-háló teljes felszínén megfigyelhető, referencia-STL-hez viszonyított eltérések kolorimetrikus térképének elkészítését. Az eltérést meghatározott pontokon számszerűsítették. A színtérképen: a kék szín a befelé irányuló eltérést; a piros szín a kifelé irányuló eltérést; a zöld szín a minimális eltérést jelezte. Minden összehasonlításhoz azonos C2M – cloud-to-mesh, pontfelhő–háló – eltérési színskálát alkalmaztak. A skála tartománya: legnagyobb pozitív, kifelé irányuló eltérés: +200 µm, piros; legnagyobb negatív, befelé irányuló eltérés: −200 µm, kék.
A precizitás értékelése
Valamennyi lehetséges páronkénti összehasonlítást elvégezték. Az elemzéshez: független csoportokra alkalmazott egyutas varianciaanalízist – ANOVA; 0,05-ös Tukey-féle szignifikanciaszintet; többszörös összehasonlítást alkalmaztak. A statisztikai elemzést az IBM SPSS 26 programmal végezték.[25] A varianciák homogenitását Bartlett-próbával értékelték. A precizitást az ugyanazzal az intraorális szkennerrel készített különböző felvételek egymásra helyezése alapján határozták meg. Kiszámították az adott szkennerhez rendelkezésre álló valamennyi összehasonlítást, majd a szkenner precizitását ezek átlagaként fejezték ki.
A felszíni részletesség megfigyeléses összehasonlítása
Végül szemléltették az egyes szkennerek által létrehozott felszíni részleteket. Ehhez a kalibrációs oszlopot is magában foglaló premoláris–moláris régió háromszöghálójának drótvázas megjelenítését rögzítették.
Eredmények
A helyességi és precizitási eredményeket a 2. és 3. táblázat, valamint a 3. és 4. ábra foglalja össze. A csoportok közötti ANOVA-elemzés eredményeit a 4. táblázat mutatja.
2. táblázat – Az egyes szkennerek átlagos helyessége és szórása az Ineos X5 referenciamodelljéhez viszonyítva, növekvő átlagos eltérés szerinti sorrendben
| Szkenner | Átlagos eltérés, µm | Szórás, µm | p-érték az Ineos X5-höz viszonyítva |
| Ineos X5 | 0,0 | 1,9 | 1,000 |
| 3Shape E2 | 3,6 | 2,2 | 0,125 |
| UP3D 300E | 12,8 | 2,7 | 0,029 |
| Einscan SE | 14,9 | 9,5 | 0,004 |
| Primescan | 17,3 | 4,9 | <0,001 |
| Trios 4 | 20,8 | 6,2 | <0,001 |
| Medit i500 | 25,2 | 7,3 | <0,001 |
| CS3600 | 26,9 | 15,9 | <0,001 |
| Trios 3 | 27,7 | 6,8 | <0,001 |
| Runyes | 47,2 | 5,4 | <0,001 |
| Omnicam 5.1 | 55,1 | 9,5 | <0,001 |
| Omnicam 4.6 | 57,5 | 3,2 | <0,001 |
| Launca DL206 | 58,5 | 22,0 | <0,001 |
3. táblázat – A Tukey-próba homogén részhalmazai az összehasonlított átlagok alapján, α = 0,05
| Szkenner | 1. részhalmaz | 2. részhalmaz | 3. részhalmaz | 4. részhalmaz | 5. részhalmaz |
| Ineos X5 | 0,0 | ||||
| 3Shape E2 | 3,7 | 3,7 | |||
| UP3D 300E | 12,8 | 12,8 | 12,8 | ||
| Einscan SE | 15,0 | 15,0 | 15,0 | ||
| Primescan | 17,3 | 17,3 | 17,3 | ||
| Trios 4 | 20,9 | 20,9 | |||
| Medit i500 | 25,2 | 25,2 | |||
| CS3600 | 26,9 | 26,9 | |||
| Trios 3 | 27,7 | ||||
| Runyes | 47,2 | ||||
| Omnicam 5.1 | 55,2 | ||||
| Omnicam 4.6 | 57,6 | ||||
| Launca DL206 | 58,5 | ||||
| Szignifikancia | 0,125 | 0,072 | 0,051 | 0,123 | 0,271 |
Az azonos oszlopban szereplő átlagok között az α = 0,05 szinten nem mutatható ki statisztikailag szignifikáns különbség.


4. táblázat – A csoportok közötti ANOVA-elemzés
| Varianciaforrás | Négyzetösszeg | Szabadságfok | Átlagos négyzetösszeg | F-érték | Szignifikancia |
| Csoportok között | 28 324,784639 | 8 | 3540,598080 | 29,235153 | <0,001 |
| Csoportokon belül | 9809,712588 | 81 | 121,107563 | ||
| Összesen | 38 134,497226 | 89 |
A helyességi eredmények
A vizsgálatban az intraorális szkennerek közül a Primescan mutatta a legjobb általános helyességet: Primescan: 17,3 ± 4,9 µm; Trios 4: 20,8 ± 6,2 µm; i500: 25,2 ± 7,3 µm; CS3600: 26,9 ± 15,9 µm; Trios 3: 27,7 ± 6,8 µm; Runyes: 47,2 ± 5,4 µm; Omnicam 5.1: 55,1 ± 9,5 µm; Omnicam 4.6: 57,5 ± 3,2 µm; Launca DL206: 58,5 ± 22,0 µm. Az eredmények alapján a konfokális mikroszkópos technológiát alkalmazó szkennerek mutatták a legnagyobb helyességet. A laboratóriumi strukturáltfény-szkennerek közül az Ineos X5 helyessége volt a legjobb: Ineos X5: 0,0 ± 1,9 µm; 3Shape E2: 3,6 ± 2,2 µm; UP3D 300E: 12,8 ± 2,7 µm; Einscan SE: 14,9 ± 9,5 µm.
A precizitási eredmények
Az Ineos X5 statisztikailag valamennyi intraorális szkennernél precízebbnek bizonyult. A Primescan volt az egyetlen olyan intraorális szkenner, amely a precizitás statisztikai csoportosítása alapján az E2 és a 300E asztali laboratóriumi szkennerekkel egy csoportba került. A következő intraorális szkennerek statisztikailag precízebbek voltak, mint a Runyes, az Omnicam és a DL206: Primescan; Trios 4; Medit i500; CS3600; Trios 3. Valamennyi intraorális szkenner átlagos hibája 60 µm alatt maradt a teljes fogív összehasonlításakor. A vizsgálatban szereplő öt korszerű intraorális szkenner 30 µm alatti átlagos hibát és kis eltérést mutatott: Primescan; Trios 3; Trios 4; Medit i500; CS3600. Ez megerősítette e szkennerek nagyfokú megbízhatóságát.
Az Omnicam szoftververzióinak összehasonlítása
A vizsgálatban szereplő legrégebbi szkennermodellt, az Omnicamet két változatban tesztelték: 4.6-os szoftververzióval; 5.1-es szoftververzióval. Az 5.1-es szoftver és a korszerűbb számítógépes hardver a több mint nyolc éve forgalomban lévő szkenner pontosságának javulását eredményezte. Bár az Omnicam átlagos eltérése nagyobb volt, mint a többi szkenneré, az újabb szoftververzió: javította az átlagos pontosságot; csökkentette a szórást.
Az Einscan SE felszíni részletessége
Az Einscan SE laboratóriumi szkenner nagyfokú általános helyességet mutatott. Ez azonban a referencia-STL-hez viszonyított teljes felszíni helyességet jelentette. A háromszögháló megfigyeléses értékelése alapján a felszíni részletek megjelenítése hiányosnak bizonyult.


Megbeszélés
Az elsődleges nullhipotézist elvetették, mivel egyes digitális intraorális és laboratóriumi szkennerek között statisztikailag szignifikáns különbségeket találtak a helyesség és a precizitás tekintetében. A másodlagos nullhipotézis szerint nem állt volna fenn különbség a laboratóriumi és az intraorális szkennerek helyessége és precizitása között. Ezt a hipotézist részben elvetették. A Primescan helyessége statisztikailag szignifikánsan eltért az Ineos X5 laboratóriumi szkennerétől, a többi laboratóriumi szkennerrel történő összehasonlítás során azonban a másodlagos nullhipotézis elfogadhatónak bizonyult.
Figyelemre méltó az intraorális szkennerek olyan mértékű fejlődése, amelynek eredményeként egy intraorális készülék statisztikailag a laboratóriumi szkennerekével összehasonlítható teljesítményt ért el. Bár a szkennerek között egyértelmű különbségeket találtak, teljesítményük összességében kiemelkedőnek tekinthető. Valamennyi laboratóriumi és intraorális szkenner általános helyességi eltérése 60 µm alatt maradt. Az intraorális szkennerek megjelenésének célja: a páciensélmény javítása; a modellek kiszámíthatóbb és reprodukálhatóbb elkészítése; a hagyományos lenyomatvételi módszereknél jelentkező problémák és szövődmények csökkentése volt.[1]
Digitális és hagyományos lenyomatvétel
A digitális intraorális szkennerek egyre elterjedtebbek a fogászati praxisban. Alkalmazásuk kiszámítható és hatékony egynapos fogászati ellátást tesz lehetővé, amelynek során az indirekt restaurációk akár ugyanazon ülésben behelyezhetők. Ugyanakkor jelentős szakmai vita folyik a digitális intraorális szkennerek pontosságáról és reprodukálhatóságáról a hagyományos analóg technikákkal összehasonlítva, például a digitális és hagyományos lenyomatok vonatkozásában.[26–28] Általánosan elfogadott, hogy a digitális szkenneléssel készített teljes borítórestaurációk marginális illeszkedése pontosabb lehet, mint a hagyományos lenyomatok alapján készülő restaurációké. A teljes fogíves szkennelés azonban vitatottabb és technikaérzékenyebb. Az alkalmazott szkenner jelentősen befolyásolja a létrehozott digitális modell általános helyességét és precizitását.[29,30]
A vizsgálat célja és in vitro korlátai
A vizsgálat célja a teljes fogíves szkennelés precizitásával, helyességével és pontosságával kapcsolatos kérdések vizsgálata volt. A tanulmány a 2021 elejéig megjelent legújabb szkennermodellek egyik legnaprakészebb összehasonlítását jelentette. A vizsgálat azonban nem reprodukált tényleges klinikai helyzetet, és számos korláttal rendelkezett. A klinikai környezetben többféle felszínt és anyagot kell szkennelni: különböző restaurációs anyagokat; dentint; zománcot; lágyrészeket. A fogív alakjának anatómiai változásai és az állcsont nyitása során kialakuló eltérések miatt az in vitro vizsgálat alapvetően korlátozott. A szkennerek közötti pontossági különbségek további meghatározásához in vivo vizsgálatok szükségesek. További kutatásoknak kell megvizsgálniuk, hogy ezek a tényezők befolyásolják-e a jelenlegi generációs szkennerek teljes fogíves pontosságát.
Az operátor és a szkennelési stratégia hatása
A referenciamodell valamennyi szkennelését egyetlen klinikus végezte. Ez fontos módszertani tényező, mivel a szkennelési stratégia eltérései befolyásolhatják a képkockák összefűzésének pontosságát, ezáltal pedig az eredmények összehasonlíthatóságát.[31–33]
A laboratóriumi szkennerek referenciaértékként történő alkalmazása
A helyesség és a precizitás fogalmát az ISO 5725-1 szabvány írja elő a digitális intraorális szkennerek mérési pontosságának értékelésére.[18] A laboratóriumi szkennereket általában pontosabbnak tekintik. Lézert vagy strukturált fényt alkalmaznak, és szkennelés közben kevesebb zavaró tényezővel kell számolniuk, mint a korlátozott látómezővel rendelkező intraorális szkennereknek. A klinikai intraorális szkennelést zavaró tényezők lehetnek: a szkenneroptika nedvesedése; a szkennelt felszínek fényvisszaverése; a nyelv mozgása; a lágyrészek mozgása; a nyál; a vér; a páciens mozgása és együttműködése.[34] Ezért a laboratóriumi szkennereket a jelen vizsgálatban a szkennerek helyességének és precizitásának referenciaértékeként alkalmazták.
A szoftver és a kalibráció szerepe
Számos publikált vizsgálat hasonlította össze a digitális intraorális szkennerek pontosságát.[22–27] E vizsgálatok azonban különböző szkennergenerációkat értékeltek, és nem feltétlenül vették figyelembe a régebbi készülékek új technológiáit és szoftverfrissítéseit. Erre példa: az Omnicam 4.6-os szoftverrel; az Omnicam 5.1-es szoftverrel történő összehasonlítása. Az összefűzési algoritmusok matematikai és szoftveres fejlesztése javította a szkennelési eredményeket.[35,36] A jelen vizsgálatban az újabb szoftververzió korszerűbb számítógépes hardverrel kombinálva pontosabb adathalmazt eredményezett. Kimutatták továbbá, hogy a kalibráció jelentősen befolyásolja a szkenner helyességét és precizitását.[37] A jelen vizsgálatban ezért valamennyi szkennert közvetlenül az adott adathalmaz felvétele előtt kalibrálták.
A háromszöghálók megfigyeléses összehasonlítása
A háromszöghálók megfigyeléses összehasonlítása egyértelmű különbségeket mutatott a laboratóriumi és intraorális szkennerek között: a felszíni részletek pontos megjelenítésében; a marginális integritás ábrázolásában; az occlusalis anatómia reprodukciójában; a laposabb felszínek feldolgozásában. A laboratóriumi szkennereknél a helyességi eltérés növekedésével párhuzamosan csökkent a felszíni részletek mennyisége. Az intraorális szkennerek esetében nem mutatkozott ilyen egyszerű összefüggés. Nagy eltérések voltak: az occlusalis anatómia megjelenítésében; a laposabb felszínek hatékony feldolgozásában. Bár kézenfekvőnek tűnhetne az egyes szkennelések teljes háromszögszámának összehasonlítása, minden szkenner eltérő módon dolgozza fel a pontfelhőket.
A szkennelés során létrehozott pontfelhőt a szoftver használható CAD-háromszöghálóvá alakítja. A Dentsply Sirona, a 3Shape és a Carestream régebb óta ismert szkennerei esetében jelentős különbségek figyelhetők meg: a háromszögháló elemeinek méretében; a háló sűrűségében. A Medit, Runyes és Launca újabb szkennerei ezzel szemben nagyon szabályos hálósűrűséget mutattak. A különbség összefügghet azzal, hogy az egyes gyártók milyen hosszú kutatás-fejlesztési tapasztalattal rendelkeznek, illetve mennyire optimalizálták a pontfelhőt háromszöghálóvá alakító algoritmusokat.
A Launca DL206 felszíni részletessége
Első megfigyelésre a Launca DL206 által készített háló az egyik leglátványosabb eredményt mutatta. A készülék 2021 elején került forgalomba. Bár helyességi eredményei a Runyes és az Omnicam értékeihez álltak közel, a háromszögháló jelentős felszíni részletességet mutatott. A gyártók pontfelhőt háromszöghálóvá alakító, szabadalommal védett algoritmusainak pontos ismerete nélkül azonban a hálók megjelenésének és a teljes háromszögszámnak az összehasonlítása korlátozott értékű.
A digitális fogászat fejlődése
A modern fogászat gyors változása és fejlődése különösen figyelemre méltó az alábbi területeken: CAD/CAM; digitális lenyomatvétel; rendelői gyártás; egynapos fogászati ellátás. E technológiák várhatóan egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a modern fogászat fejlődésében. A modern digitális fogászati rendelő egyik központi feladata az intraorális anatómia valósághű és pontos szkennelése. A digitális intraorális szkennerek alkalmazása széles körben elterjedt, és több megfelelően vizsgált készülék érhető el a piacon. A fogászati berendezéseket gyártó vállalatok közötti verseny erős, ezért további folyamatos fejlesztések várhatók.
Széles körben elfogadott, hogy a digitális intraorális szkennerek javítják a páciensélményt. A rendelőn belüli digitális munkafolyamat lehetővé teszi, hogy a klinikus: részletes háromdimenziós képet készítsen az intraorális helyzetről; egynapos fogászati ellátást végezzen; új diagnosztikai és terápiás lehetőségeket alkalmazzon. Számos adat igazolja, hogy a klinikai helyzet nagy pontossággal rögzíthető, és a preparációkról megbízható digitális modellek készíthetők. A kereskedelmi forgalomban elérhető készülékek teljes körére vonatkozó helyességi és pontossági adatok azonban továbbra is korlátozottak. Egyes vizsgálatok szerint a szkennerek fogpreparációk esetében helyettesíthetik a hagyományos lenyomatvételt, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy minden klinikai helyzetben kiválthatják-e a hagyományos lenyomatokat.[20–23,38–40]
Több újabb vizsgálat igazolta a digitális intraorális szkennerek pontosságát, ugyanakkor bizonyos eltéréseket is talált. Azok a régebbi tanulmányok, amelyek korlátozottnak találták a szkennerek pontosságát, és elsősorban kisebb kiterjedésű protetikai esetekben javasolták alkalmazásukat, kevés és jelentősen régebbi készüléket vizsgáltak.[41] A jelen tanulmány a legújabb szkennereket is tartalmazta, és jelentősen eltérő eredményeket mutatott. A korszerű szoftverrel működő jelenlegi készülékek többségének pontossága 30 µm-en belül maradt.
Következtetések
A vizsgálat befejezésekor csak kevés olyan tanulmány állt rendelkezésre, amely a korszerű intraorális szkennerek teljes fogíves pontosságát összehasonlította. A jelen vizsgálat célja a 2020-ban elérhető vezető intraorális szkennerek teljes fogívre vonatkozó helyességének és precizitásának összehasonlítása volt. A vizsgált intraorális szkennerek: Dentsply Sirona Primescan; Dentsply Sirona Omnicam 4.6; Dentsply Sirona Omnicam 5.1; 3Shape Trios 3; 3Shape Trios 4; Carestream CS3600; Launca DL206; Runyes; Medit i500. A vizsgálatban szereplő laboratóriumi szkennerek: kedvező árú Shining Einscan SE strukturáltfény-szkenner; Dentsply Sirona Ineos X5; 3Shape E2; UP3D 300E. Minden szkennerrel tíz felvételt készítettek. Valamennyi adathalmazt a CloudCompare programban hasonlították össze a helyesség és a precizitás értékelése céljából.
A Primescan: nagyon kis általános eltérést mutatott; az intraorális szkennerek közül a legpontosabb eredményt adta; az Ineos X5 kivételével a laboratóriumi szkennerekével statisztikailag hasonló eredményt mutatott. A Primescant szorosan követte: Trios 4; Medit i500; CS3600; Trios 3. A jelenlegi szkennergeneráció alábbi tagjainak általános eredményei között nem mutatkozott statisztikailag szignifikáns különbség: Primescan; Trios 3; Trios 4; Medit i500; CS3600. Ezek a készülékek statisztikailag eltértek: az előző generációs Omnicamtől; a Runyestől; a Launca DL206-tól. Az Omnicam újabb hardver- és szoftververziója pontosabb eredményt adott, mint a korábbi változat. Az Omnicam, a Runyes és a Launca DL206 eredményei ugyanakkor továbbra is a klinikailag használható tartományon belül maradtak.
A háromszöghálók részletessége
A vizsgálat érdekes megfigyeléses eredménye volt a háromszöghálók által megjelenített, közeli anatómiai részletek összehasonlítása. Egyértelmű és jól látható különbség mutatkozott: az Ineos X5 és a többi laboratóriumi szkenner által megjelenített részletek között; valamint a Primescan és a többi intraorális szkenner között. A szkennerek eltérő képességet mutattak: a lapos felszínek pontos megjelenítésében; a fontos felszíni képletek és szögek körüli sűrűbb háromszögháló létrehozásában. A két újabb szkenner, a Runyes és különösen a Launca DL206 figyelemre méltó részletességet mutatott. A Launca DL206 hálója: egyenletesen renderelt; rendkívül sűrű volt.
Ezt tükrözte, hogy a Launca DL206 STL-fájlmérete nagyobb volt, mint a többi szkenneré. A vizsgálat megerősítette, hogy valamennyi vizsgált digitális intraorális szkenner alkalmas fogazattal rendelkező pácienseknél megbízható és reprodukálható, teljes fogíves szkennelés készítésére. A teljesen fogatlan fogív szkennelése azonban nagyobb kihívást jelent, és további vizsgálatot igényel. A szkennereket a jövőben különböző klinikai szituációkban is értékelni kell, és az in vitro eredményeket klinikai környezetben szükséges megerősíteni.
Prof. Dr. Adam Nulty előadása a Dental World kongresszuson – All-on-X koncepció precíz megvalósítása – Tervezéstől a protetikai kivitelezésig
Prof. Adam Nulty a digitális fogászat, a restauratív és esztétikai fogászat, valamint az implantológia nemzetközileg ismert szakembere és oktatója. Pályafutása során kiemelt figyelmet fordított a digitális technológiák klinikai integrációjára, a számítógép-vezérelt implantációra és a komplex rehabilitációk digitális munkafolyamataira. Az International Digital Dental Academy (IDDA) elnökeként is aktívan részt vesz a digitális fogászati ismeretek oktatásában és fejlesztésében, emellett hosszú évek óta tart képzéseket a digitális tervezés és a navigált implantológia területén.
„All-on-X koncepció precíz megvalósítása – Tervezéstől a protetikai kivitelezésig” című előadásának középpontjában a teljes íves implantációs rehabilitáció digitális munkafolyamata áll. A téma a gondos diagnosztikától és virtuális tervezéstől az implantátumok precíz pozicionálásán át egészen a protetikai megvalósításig vezeti végig a résztvevőket, rávilágítva arra, hogy az egyes munkafázisok összehangolása miként járulhat hozzá a kiszámíthatóbb és pontosabb végeredményhez. Az előadás különösen azok számára ígér hasznos gyakorlati szemléletet, akik a digitális technológiák segítségével szeretnék tovább fejleszteni teljes íves implantációs kezeléseik tervezését és kivitelezését.
Jegyek megvásárolhatóak, a Jegyvásárlás – Dental World oldalon
Irodalomjegyzék
A bibliográfiai pontosság és visszakereshetőség érdekében az irodalomjegyzék tételeit eredeti nyelven közlöm.
- Mörmann WH. The evolution of the CEREC system. J Am Dent Assoc. 2006;137:7S–13S.
- Kim RJY, Park JM, Shim JS. Accuracy of 9 intraoral scanners for complete-arch image acquisition: A qualitative and quantitative evaluation. J Prosthet Dent. 2018;120:895–903.
- Lee JH, Yun JH, Han JS, Yeo ISL, Yoon HI. Repeatability of intraoral scanners for complete arch scan of partially edentulous dentitions: An in vitro study. J Clin Med. 2019;8:1187.
- Chun JH, Tahk JH, Chun YS, Park JM, Kim M. Analysis on the accuracy of intraoral scanners: The effects of mandibular anterior interdental space. Appl Sci. 2017;7:719.
- Braian M, Wennerberg A. Trueness and precision of 5 intraoral scanners for scanning edentulous and dentate complete-arch mandibular casts: A comparative in vitro study. J Prosthet Dent. 2019;122:129–136.
- Medina-Sotomayor P, Pascual-Moscardo A, Camps I. Accuracy of 4 digital scanning systems on prepared teeth digitally isolated from a complete dental arch. J Prosthet Dent. 2019;121:811–820.
- Jung S, Park C, Yang HS, Lim HP, Yun KD, Ying Z, Park SW. Comparison of different impression techniques for edentulous jaws using three-dimensional analysis. J Adv Prosthodont. 2019;11:179–186.
- Fukazawa S, Odaira C, Kondo H. Investigation of accuracy and reproducibility of abutment position by intraoral scanners. J Prosthodont Res. 2017;61:450–459.
- Uhm SH, Kim JH, Jiang HB, Woo CW, Chang M, Kim KN, Bae JM, Oh S. Evaluation of the accuracy and precision of four intraoral scanners with 70% reduced inlay and four-unit bridge models of international standard. Dent Mater J. 2017;36:27–34.
- Park GH, Son K, Lee KB. Feasibility of using an intraoral scanner for a complete-arch digital scan. J Prosthet Dent. 2019;121:803–810.
- Park S, Kang HC, Lee J, Shin J, Shin YG. An enhanced method for registration of dental surfaces partially scanned by a 3D dental laser scanning. Comput Methods Programs Biomed. 2015;118:11–22.
- Mao Z, Park K, Lee K, Li X. Robust surface reconstruction of teeth from raw pointsets. Int J Numer Methods Biomed Eng. 2014;30:382–396.
- Nedelcu RG, Persson AS. Scanning accuracy and precision in 4 intraoral scanners: An in vitro comparison based on 3-dimensional analysis. J Prosthet Dent. 2014;112:1461–1471.
- Fisher B, McDonagh S. Simultaneous registration of multi-view range images with adaptive kernel density estimation. 2013.
- Zimmermann M, Mehl A, Mörmann WH, Reich S. Intraoral scanning systems—A current overview. Int J Comput Dent. 2015;18:101–129.
- Richert R, Goujat A, Venet L, Viguie G, Viennot S, Robinson P, Farges JC, Fages M, Ducret M. Intraoral scanner technologies: A review to make a successful impression. J Healthc Eng. 2017;2017:1–9.
- International Organization for Standardization. Accuracy—Trueness and Precision—of Measurement Methods and Results. Part 1: General Principles and Definitions. ISO 5725-1:1994. Berlin: Beuth Verlag GmbH; 1997.
- Ender A, Mehl A. Accuracy of complete-arch dental impressions: A new method of measuring trueness and precision. J Prosthet Dent. 2013;109:121–128.
- International Digital Dental Academy. IDDA online professional resource. Hozzáférés: 2019. december 2.
- Dentsply Sirona. Ineos X5 Lab Scanner Information. Hozzáférés: 2020. január 14.
- Etemad-Shahidi Y, Qallandar OB, Evenden J, Alifui-Segbaya F, Ahmed KE. Accuracy of 3-dimensionally printed full-arch dental models: A systematic review. J Clin Med. 2020;9:3357.
- Kang BH, Son K, Lee KB. Accuracy of five intraoral scanners and two laboratory scanners for a complete arch: A comparative in vitro study. Appl Sci. 2020;10:74.
- Mangano F, Gandolfi A, Luongo G, Logozzo S. Intraoral scanners in dentistry: A review of the current literature. BMC Oral Health. 2017;17:149.
- MeshLab. Open-source system for processing and editing 3D triangular meshes. Hozzáférés: 2020. február 3.
- IBM. SPSS Statistics 26. Hozzáférés: 2020. június 16.
- Menini M, Setti P, Pera F, Pera P, Pesce P. Accuracy of multi-unit implant impression: Traditional techniques versus a digital procedure. Clin Oral Investig. 2018;22:1253–1262.
- Sakornwimon N, Leevailoj C. Clinical marginal fit of zirconia crowns and patients’ preferences for impression techniques using intraoral digital scanner versus polyvinyl siloxane material. J Prosthet Dent. 2017;118:386–391.
- Rech-Ortega C, Fernández-Estevan L, Solá-Ruíz MF, Agustín-Panadero R, Labaig-Rueda C. Comparative in vitro study of the accuracy of impression techniques for dental implants: Direct technique with an elastomeric impression material versus intraoral scanner. Med Oral Patol Oral Cir Bucal. 2019;24:e89.
- Amin S, Weber HP, Finkelman M, El Rafie K, Kudara Y, Papaspyridakos P. Digital vs. conventional full-arch implant impressions: A comparative study. Clin Oral Implants Res. 2017;28:1360–1367.
- Patzelt SBM, Emmanouilidi A, Stampf S, Strub JR, Att W. Accuracy of full-arch scans using intraoral scanners. Clin Oral Investig. 2014;18:1687–1694.
- Ender A, Mehl A. Influence of scanning strategies on the accuracy of digital intraoral scanning systems. Int J Comput Dent. 2013;16:11–21.
- Lim JH, Park JM, Kim M, Heo SJ, Myung JY. Comparison of digital intraoral scanner reproducibility and image trueness considering repetitive experience. J Prosthet Dent. 2018;119:225–232.
- Nagy ZA, Simon B, Tóth Z, Vág J. Evaluating the efficiency of the Dental Teacher system as a digital preclinical teaching tool. Eur J Dent Educ. 2018;22:e619–e623.
- Mangano FG, Hauschild U, Veronesi G, Imburgia M, Mangano C, Admakin O. Trueness and precision of 5 intraoral scanners in the impressions of single and multiple implants: A comparative in vitro study. BMC Oral Health. 2019;19:1–14.
- Weise T, Wismer T, Leibe B, Van Gool L. Online loop closure for real-time interactive 3D scanning. Comput Vis Image Underst. 2011;115:635–648.
- Arold O, Yang Z, Ettl S, Häusler G. A new registration method to robustly align a series of sparse 3D data. DGaO Proc. 2009;110:20.
- Rehmann P, Sichwardt V, Wöstmann B. Intraoral scanning systems: Need for maintenance. Int J Prosthodont. 2017;30:27–29.
- Andriessen FS, Rijkens DR, van der Meer WJ, Wismeijer DW. Applicability and accuracy of an intraoral scanner for scanning multiple implants in edentulous mandibles: A pilot study. J Prosthet Dent. 2014;111:186–194.
- Mangano FG, Veronesi G, Hauschild U, Mijiritsky E, Mangano C. Trueness and precision of four intraoral scanners in oral implantology: A comparative in vitro study. PLoS ONE. 2016;11:e0163107.
- Ng J, Ruse D, Wyatt C. A comparison of the marginal fit of crowns fabricated with digital and conventional methods. J Prosthet Dent. 2014;112:555–560.
- Nedelcu R, Olsson P, Nyström I, Rydén J, Thor A. Accuracy and precision of 3 intraoral scanners and accuracy of conventional impressions: A novel in vivo analysis method. J Dent. 2018;69:110–118








