Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dr. Matekovits György fogorvosprofesszor részére – szakírói és egészségnevelői tevékenységén túl a bánsági szórványközösségek érdekében a közművelődés szervezéséért, a temesvári szabadegyetem működtetése terén kiemelkedő érdemeiért – életműdíjat adományozott – áll az EMKE közleményében. A temesváriak viszont a tömör fogalmazás mögött rengeteg élményre emlékezhetnek, ugyanis a ‘80-as évek körülményei között, a magyarságuk megélésének ritka lehetőségeként tartják számon a Kisenciklopédiát.
„Sok minden közrejátszott, de végül is elődeimről egyszerűen rám szállt a szabadegyetem fenntartásának, működtetésének feladata. És végül is kihúztam 1990-ig, amikor a magyar kultúraszervező, múzeumalapító dicső elődünk iránti tiszteletből, átalakultunk Ormós Zsigmond Társasággá – emlékezett a „hőskorszakra” dr. Matekovits György. – Amikor valaki túl van a nyolcvanadik életévén, hiheti, hogy elfelejtették. Ezzel szemben engem felkeresett egy angol enciklopédia, amelyben egy szócikkben került bemutatásra a munkásságom és ahol „az egyik leghíresebb magyarnak” titulálnak. Az EMKE elismerése különösen megtisztelő és jó érzéssel tölt el. Visszagondoltam és innen, nyolcvanon túl szinte hihetetlennek tűnik, mennyi mindent csináltam, csináltunk sok-sok évig. Mekkora lelkesedéssel. Volt egy pillanat, amikor a Kisencit – engedjék meg, hogy becézzem a szabadegyetemünket – meg akarták szüntetni, mert túlságosan magyarnak minősítették.
Ezzel szemben a német nyelvű hasonló intézmény zavartalanul működött. Megkerestem a városi „illetékes” elvtársat, aki éppen egy elvtársnő volt. Mondom, hogy mi a bajunk. Erre ő elkezdett köntörfalazni, próbált kitérni, lerázni, miközben párszor az arcához kapott. Kiderült, hogy begyulladt egyik foga. Rögtön a klinikára vittem, majdnem fájdalommentesen kezeltem és ennek is köszönhető, hogy még tíz évig zavartalanul működhetett a szabadegyetem. Ennyi év elteltével is csodálatosnak tartom, ahogy az élet és a jóisten irányította a sorsot: minden rendezvényünkön ott voltak ugyan a beépített „téglák” – mi tudtuk, kik ők, miért vannak ott –, de soha nem volt bajunk a továbbiakban. Rendszerint nyolcvanan, százan vagy annál is többen vettek részt a rendezvényeinken.
Máig emlékezetes például Kőnig Frigyes, a világ egyik legnagyobb lepkegyűjtőjének előadása, amely úgy kezdődött, hogy az előadó köszönetet mondott nekünk amiatt, hogy életében először anyanyelvén tarthatott előadást! Az évek folyamán a temesvári értelmiség elitjének minden személyiségét meghívtam, például a nemrég elhunyt dr. Hatvany Csaba matematikust, aki Pisában az ottani egyetemen doktorált és közvetlenül utána tartott rendkívül érdekes előadást nekünk. Előadásában az olaszországi terek geometriájáról értekezett nagy szakértelemmel. Másnap berendelnek a „szekura” (a fiatalabbak kedvéért: a politikai rendőrség, Securitate) azzal, hogy miféle előadás az, amelyben százhatvanhét templomot mutattak be? Miféle klerikális propagandát folytatunk? – szegezték nekem a kérdést. Megnyugtattam őket, hogy az olaszországi városok tereit, azok geometriáját mutatta be az előadó, aki nem tehet arról, hogy a városok főterei köré építették az olaszok a templomaikat.
Nem lett baj ebből, viszont meggyőződhettünk ismét, hogy figyelnek és mindent jelentenek rólunk. Másik szép emlék: ahogy mondani szokás, a csillárokon is lógtak az érdeklődők dr. Udvardy Zoltán és kvartettje A deszkától a hegedűig című előadásán. A kvartett egyik tagja maga készítette a hangszert, amelyen játszott, illetve játszottak a zenekar tagjai. A zenei darabok között elmagyarázták, hogyan is készül egy-egy hangszer. Nagyszerű előadás volt! Meggyőződésem szerint ezeknek a nagyszerű embereknek a rendkívüli előadása miatt vált nagyon népszerűvé a szabadegyetem és fokozatosan kialakult egy népes „törzsgárda”, amelynek tagjai mindig részt vettek. 1988-ban például, Mikuláskor a Thália diákszínjátszó csoport lépett fel egy ragyogó verses összeállítással. Dr. Bodó Marika zenetörténeti előadása is máig emlékezetes. Ma is őrzöm a Kisenciklopédia négykötetes Aranykönyvét, amelybe minden előadó beleírta a jövendőnek szánt gondolatait. Ezekben őrzöm azokat az anyagokat is, amelyek a sajtóban jelentek meg. Elmondhatom, hogy a lehető legjobban dokumentáltam életemnek ezt a részét.
1991-ben doktoráltam és azonnal átkerültem a tanügybe. Ahol az oktatás, a gyógyítás és a kutatás hármasa határozta meg a további éveket. Az Ormóssal még pár évig foglalkoztam, többek között a híres mesemondó, Berecz István, majd Budai Ilona is vendégünk volt. Ebből a korszakból egyik legkiemelkedőbb élményem Szentegyházához kötődik, ahol megyei EMKE-elnökként vettem részt egy tanácskozáson és meghallgathattam a Gyermekfilharmónia számunkra összeállított előadását. Akkor fogalmazódott meg bennem a meggyőződés, hogy a jóisten a tenyerén hordozza népünket és megmaradásunkról gondoskodik” – zárta szavait az EMKE életműdíjasa.
Prof. dr. Matekovits György a Temesvári Victor Babes OGyE Fogorvostudományi Karán az Orális Rehabilitáció Tanszékének vezető professzora 2013-ig, nyugdíjazásáig. Számos fogászati szakkönyv, tudományos publikáció és jegyzet írója, 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. 25 éve rendszeresen publikál a Dental Hírekben, valamint a Szakmai Tanácsadó Testületnek jelenleg is tagja. Az évek során a Dental Press által kiadott számtalan tudományos közleményhez, fogászati szakkönyvhöz, tematikus kiadványhoz hozzájárult tanulmányaival, szakmai cikkeivel. A Dental Press különböző rendezvényeinek (Upgrade, Dental World) rendszeres látogatója, illetve gyakran előadója is. 2007-ben jelent meg a Fogászati személynévlexikon c. kötete, melynek könyvbemutatója a Dental World rendezvényén volt. 2013-ban, az 50 éves orvosi és oktatói munkássága elismeréséül megkapta a Pápai Páriz Ferenc-díjat, ez a szakma legmagasabb rangú elismerése Erdélyben.
Évek óta a Fogorvosi Szemle Nemzetközi Szerkesztőbizottságának is tagja. Ez év áprilisában egy újabb magas rangú kitüntetésben részesült, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szakírói és egészségnevelői tevékenységén túl a bánsági szórványközösségek érdekében a közművelődés szervezéséért, a temesvári szabadegyetem működtetése terén kiemelkedő érdemeiért – életműdíjat adományozott. Prof. dr. Matekovits György rendkívül gazdag életútjához, sokoldalú tudományos, szakmai, kutatói, oktatói, gyógyítói és közéleti munkásságához, továbbá a közelmúltban kapott életműdíjához Szerkesztőségünk nevében gratulálunk, további jó egészséget és hosszú életet kívánunk!
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
