A Prevenció Magazin felkereste dr. Witold Jurczyński ismert lengyel parodontológust, aki a parodontológiai betegségek és az endodonciai sebészet szakértőjének számít. Dr. Witold lapunknak elmondta, hogy mi szükséges a megfelelő szájhigiéné fenntartásához és azt is elmagyarázta, hogy hogyan lehet a páciens–dentálhigiénikus–fogorvos közti kooperációt magas szinten megvalósítani. Az interjúban kitért a dentálhigiénikusi szakma sajátosságaira és arra is rávilágított, hogy a megfelelő szájhigiéné fenntartása nemcsak a szájüregi egészség, hanem az egész test egészségének megőrzése szempontjából is elengedhetetlen.
A fogágybetegség a fogak rögzítésére szolgáló szöveteket érinti, tehát a foggyökerek elhorgonyzását biztosító csontállományt is. A kialakulásának hátterében legtöbbször a nem megfelelő szájhigiéné áll, amely kezdetben ínygyulladás (gingivitis), majd magának a fogágybetegségnek a (parodontitis) kialakulásához vezet. Sajnálatos módon az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a pácienseink többségének egyéni szájhigiéniás szokásai nem elegendőek a megfelelő szájüregi egészség fenntartásához. Szakirodalmi adatok igazolják, hogy pozitív összefüggés van a fogágybetegség fennállása és más általános betegségek kialakulása között. A kezeletlen parodontális betegségek endocarditis, vesegyulladás, cukorbetegség, magas vérnyomás, stroke, szívinfarktus és Alzheimer-kór kialakulásához vezethetnek.
A fogágybetegség a terhes nők számára is kockázati tényezőt jelent, ugyanis igazoltan növeli a kora szülés esélyét. Sőt, prof. Jan Potempa saját kutatási eredményei alapján azt állítja, hogy a fogágybetegek szájüregi flórájában jelenlévő Porphyromonas gingivalis baktérium kapcsolatban áll az Alzheimer-kór és más általános betegségek kialakulásával. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan olyan tudományos eredmények is rendelkezésünkre állnak majd, amelyek további betegségek kialakulásával kapcsolatban igazolják a fogágybetegség lehetséges kóroki szerepét. Úgy érzem, bátran kijelenthetem, hogy a fogágybetegség egy olyan népbetegségnek számít, amelynek kezelésére és megelőzésére sokkal több időt és erőforrást kell fordítani.
A megfelelő szájhigiéné kialakításához és fenntartásához számos tényezőnek kell megfelelni. Csak akkor lehetünk igazán sikeresek, ha a prevenció összes szintjén tökéletes együttműködést tapasztalunk a fogászati szakemberek és a páciens között. Fontos a megfelelő diagnózis felállítása, a szükséges szájhigiénés kezelések elvégzése (indokolt esetben terápiás kezelésekkel kiegészítve) és a páciens megfelelő edukációja és motivációja. Tulajdonképpen úgy érzem, hogy ha ezen egymásra épülő lépések közül bármelyik is hiányzik, akkor a többi nem képes megfelelően pótolni a hiányt.
Az egész folyamat a pácienssel történő konzultációval kezdődik. A konzultáció és az azt követő vizsgálat során felmérjük a parodontális szövetek állapotát és megállapítjuk, hogy milyen további kezelések szükségesek. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a vizsgálatot végző fogorvosnak, de a dentálhigiénikus szerepét sem szabad alábecsülni, ugyanis ő lesz a páciens szájhigiénés „edzője”, aki a teljes folyamat során irányítja és mentorálja majd a tevékenységét. A dentálhigiénikusok mérik fel és választják ki, hogy milyen szájhigiénés módszerekkel tudja a páciens a szájüregi egészségét a lehető legjobban fenntartani.
Saját tapasztalatom szerint a szájüregi egészség megőrzésének kulcsa a fogközök megfelelő tisztán tartásában rejlik. Ezek azok a területek, ahová az ételmaradék könnyen beragad és ezáltal a baktériumok számára rendkívül kedvező körülmények alakulnak ki. A fogközök tisztán tartásához elengedhetetlen a rendszeres fogselyemhasználat, ugyanakkor a fogköztisztító kefék hatékonyságát sem szabad alábecsülni.
Ezekkel akár még alaposabban is ki lehet tisztítani ezeket a nehezen elérhető helyeket. Mára elektromos interdentális kefék is elérhetővé váltak, amelyek segítségével ugyancsak rendkívül hatékonyan lehet a fogközöket tisztán tartani. Fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag szájzuhany alkalmazásával csak korlátozott mértékben lehetséges az interdentális területek megtisztítása. A fogak felszínén képződő biofilm hidrofób tulajdonságokkal rendelkezik, ezért ezt csak magas nyomású vízsugarakkal lehet eltávolítani. Ennek ismeretében inkább a rendszeres fogselyemhasználatot, de még inkább a rendszeres fogköztisztító kefe használatát javasoljuk.
Ezen a ponton szeretném megemlíteni a páciensek személyes szájhigiénés ismereteiben található hiányosságokat. Gyakran több mint 50 éves pácienseknek kell a legalapvetőbb szintről kezdve megtanítani a helyes szájápoláshoz szükséges módszereket. Az általuk alkalmazott gyakorlatok nem elég hatékonyak a megfelelő szájhigiénés státusz kialakításához. Úgy vélem, hogy a páciensek többsége nincs tisztában a rendszeres fogselyemhasználat jelentőségével.
A rendelőnket felkereső páciensek összetétele az elmúlt évek során érezhetően megváltozott. Sokkal ritkábban találkozunk olyan helyzetekkel, ahol a páciensek extrém mértékben elhanyagolták a szájhigiénéjük fenntartását. Mára sokkal gyakoribbá váltak azok az esetek, amikor a páciensek fogcsikorgatástól, azaz bruxizmustól szenvednek. Sajnos a pácienseink több mint 60%-ánál megfigyelhető ez az elváltozás. A betegeink jelentős részét olyan hölgy páciensek teszik ki, akik endokrinológiai okok miatt kialakult fogágybetegségtől szenvednek.
A fogorvosok is egészségügyi szakemberek. A szájüregi állapot felmérése során a fogorvosok ráláthatnak azokra a jelekre, amelyek alapján megítélhetik, hogy a páciens milyen mértékű stressznek van kitéve. Ezek alapján pedig szükség esetén más szakemberekhez irányíthatják a betegeiket. A szájüregi egészséget tovább károsíthatják azok a hatások, amelyeket a páciensekben lévő feszültség és a rohanó életmód okoz. Ezek a negatív hatások elsősorban a fognyaki területen lévő keményszövetek elvesztéséhez (fognyaki kopás) vezetnek. A fogorvosi hivatás megköveteli, hogy a munkánkat felelősségteljesen, naprakész ismeretekkel, empirikus tapasztalatok figyelembevételével, elhivatottan, holisztikus szemlélettel és türelmesen végezzük.
A professzionális szájhigiénés kezelés során alkalmazott terápiás módszerek évről évre változnak, és nemcsak azért, mert új eszközök válnak időközben elérhetővé, hanem azért is, mert a páciensek is egyre jobban megismerik a különböző szájhigiénés lehetőségeket. A szájhigiénés kezelés több lépcsőből áll, de a páciens–fog orvos–dentálhigiénikus közti megfelelő kooperáció minden szinten elengedhetetlen az aktuálisan kitűzött célok meg valósításához. A kezelések során a fogorvosok számos terápiás módszer alkalmazása közül választhatnak, míg a dentálhigiénikusok szerepe inkább a páciens instruálásában és motiválásában van. Az egész folyamat egyik legkritikusabb eleme a páciensek által napi szinten végzett egyéni szájhigiénés tevékenység fejlesztése és optimalizálása. A
rendelőnket felkereső páciensek többségének elsősorban a helyes fogmosási technikai elsajátításában van szüksége a segítségünkre. Számomra rendkívül meggyőző az Irányított Biofilm Terápia (Guided Biofilm Therapy; GBT) koncepciója. Úgy vélem, hogy ez a módszer megfelelő választ ad arra a problémára, hogy nem minden páciens képes az otthonában megfelelő egyéni szájhigiénés tevékenység végzésére. Ennek legtöbbször az az oka, hogy számukra nem állnak rendelkezésre azok az eszközök, amelyek az úgynevezett fenntartó fázis végzéséhez szükségesek. A fenntartó fázis némileg eltér a hagyományos szájhigiénés tevékenységektől. Nagyon fontos, hogy a kezelések során nagyon finoman bánjunk a páciensekkel. Fontos, hogy ne okozzunk további ártalmakat a páciensek fogazatában. Lehetőség szerint kerüljük kürettkanalak és nagy erejű ultrahangos készülékek alkalmazását. Törekedjünk arra, hogy a betegeink ne érez zenek kellemetlenségeket a kezelések során.
Az AIRFLOW Prophylaxis Master készülék – és az egész GBT protokoll – alkalmazása során nagyon pontos útmutatást kapunk arról, hogy hogyan lássuk el a páciensünket a fenntartó fázis során. Ennek a fázisnak nemcsak az a célja, hogy fenntartsa a parodontium egészségét, hanem az is, hogy megerősítse a fogászati team, és a páciens által eddig elért eredményeket. Amennyiben ez a fázis rendszeresen elmarad, úgy az eddig elvégzett erőfeszítéseink ellenére a páciensek általában másodlagos fogszuvasodás kialakulásától vagy az ínygyulladás újbóli megjelenésétől fognak szenvedni. Azonban, ha a páciensek rendszeresen – évente 2-3 alkalommal – igénybe veszik a fenntartó terápia során alkalmazott kezeléseket, akkor jelentős mértékben csökken a terápiás jellegű parodontális kezelések elvégzésének szükségessége.
Mindig is támogattam azokat az ötleteket, amelyek pozitív hatásai a rendelő napi működése során megmutatkoznak. Kedvelem azokat a megoldásokat, amelyek hatékonyak és az alkalmazásuk szemmel látható előnyökkel jár. Amely a GBT protokollal kapcsolatban rendkívül meggyőző volt számomra, hogy a pácienseknek elhanyagolható mértékű kellemetlenségekkel járó minimálinvazív módszerek alkalmazása révén jelentős mértékben javítani tudtunk a szájhigiéniával kapcsolatos készségeiket és motivációjukat. Sőt, azok a páciensek, akik a professzionális szájhigiénés kezelést kellemesnek és hasznosnak találták, sokkal szívesebben vesznek részt rajta a következő alkalommal.
Az Airflow készülék beépített vízmelegítővel rendelkezik és emellett a páciensek számára érezhető kellemetlenségek csökkentésére szolgáló „no-pain” funkcióval is rendelkezik. További előnye, hogy többféle profilaxis por alkalmazására is lehetőségünk van, amelyek lehetővé teszik, hogy minden esetben az adott helyzet számára legmegfelelőbb megoldást válasszuk (pl.: implantátumokkal vagy fogpótlásokkal rendelkező páciensek).
Az utóbbi években a minimálinvazív módszerekkel törté nő biofilm és plakk eltávolítására koncentráltunk. Annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben óvjuk és megelőzzük a parodontális szövetek további károsodását, lehetőség szerint minden esetben a nem sebészi módszerek alkalmazására törekszünk. Amennyiben mégis szükség van sebészi terápiára, úgy szintén a minimálinvazív megoldások híve vagyok, legyen szó akár rezektív, akár regeneratív be avatkozásokról. Két olyan iskolát tudok megnevezni, amely nagy hatással volt rám: az egyik a német iskola (prof. Markus Hürzeler, prof. Hannes Wachtel, dr. Wolfgang Boltz és dr. Otto Zur), a másik pedig az olasz (prof. Giovanni Zucchelli, prof. Giovan Paolo Pini Prato, dr. Pierpaolo Cortellini és prof. Maurizio Tonetti)
Szerencsére a legtöbb parodontológiai kórkép nem sebészi terápia alkalmazása révén is eredményesen kezelhető. Ez azt jelenti, hogy a megfelelően végzett professzionális szájhigiénés kezelések révén, amelyeknek része a subgingivális kürettálás, az összes parodontális tasak kitisztítása, valamint az összes plakk és biofilm eltávolítása, is sikeresen megoldható a problémák jelentős része. Ennek a feladatnak az elvégzésére teljes mértékben alkalmas egy általános fog orvosból és dentálhigiénikusból álló fogászati team. A helyes diagnózis felállításában nagy segítségünkre lehetnek a különböző parodontális indexek. Én a Periodontal Screening and Recording Index használatát javaslom, amely a hagyományos parodontális index némileg módosított változata.
Ennek az indexnek az alkalmazása révén elkülöníthetjük azokat a pácienseket, akiknek nincsenek kimagasló terápiás igényeik, azoktól, akik már ebben a pontban parodontológiai szakellátást igényelnek. Az index segítségével az alapján csoportosítjuk a betegeket, hogy (1) van-e a szondázás során tapasztalható vérzés, (2) észlelhető-e fogkő jelen léte, (3) vannak-e parodontális tasakok, amelyeknek a mélysége 3,5–5,5 mm között változik, vagy (4) találunk-e olyan parodontális tasakokat, amelyeknek a mélysége meghaladja a 6 mm-t. Az az általános megközelítés, hogy az 1-es és 2-es csoportba tartozó páciensek kezelését általános fogorvosok is végezhetik, míg a 3,5 mm-t meghaladó tasakokkal rendelkező pácienseket célszerű parodontológiai szakellátásra irányítani. Az előbbiekben ismertetett eszköz széles terápiás palettát fed le, ezért szinte minden parodontális kórkép kezelése során sikeresen alkalmazható.
A nyugati országok sokáig élen jártak a parodontális betegségek megelőzésében, de az utóbbi években tapasztalható migrációs hullámok ezt jelentős mértékben megváltoztatták. Például a skandináv országokban – ahol kifejezetten erős volt a prevenciós szemlélet – a közelmúltban számtalan bevándorló jelent meg. Ez jelentős mértékben megváltoztatta az eddig megszokott helyzetet. Mivel ezekben a régiókban a megfelelő prevenciónak köszönhetően eddig nem fordultak elő nagy számban komplex parodontológiai esetek, ezért azok a szakemberek sem voltak jelen, akik képesek lennének ezen kórképek megfelelő ellátására. Most, hogy ebbe a helyzetbe kerültek, az ott praktizáló fogorvosoknak lehetőségük van ezen betegségek ellátási lehetőségeinek megismerésére.
Az aktív parodontális betegségtől szenvedő primer prevenciót igénylő páciensek száma lehet, hogy aktuálisan lecsökken, de ezzel egyidejűleg a betegségből felépülő szekunder prevenciót igénylő páciensek száma szükségszerűen növekedni fog. Az ő esetükben a prevenció rendkívül fontos szerepet fog betölteni a parodontális betegség újbóli kialakulásának megelőzése szempontjából. A GBT jelentős mértékben megkönnyíti az elért eredmények stabilizálását és megőrzését. Ezeknek a pácienseknek feltétlenül szükségük van a segítségünkre, mivel a parodoncium károsodása miatt bekövetkező kemény- és lágyszöveti veszteség miatt sokkal nagyobb kihívást jelent számukra a megfelelő szájhigiéné fenntartása. Erre sokszor nem is képesek kizárólag az otthonukban elérhető eszközök alkalmazásával.
Ezeknek a kóros elváltozásoknak a kialakulása nem csak a rohanó életmód miatt van. Azokban az országokban, ahol az orvostudomány még nem elég fejlett, rendszerint sokkal kisebb a szájüregi egészség fenntartásával kapcsolatos tudatos hozzáállás. Érdekességként meg említeném, hogy a parodontális betegségek ugyanolyan mértékben érinthetik azokat a pácienseket, akik betű szerint követik a szájhigiénés instrukciókat, mint azokat, akik még a legalapvetőbb egyéni szájhigiénia fenntartására sem képesek.
A hatékony kezelés előfeltétele a megfelelő szupra- és szubgingivális depurálás és plakkeltávolítás. A D3-vitamin-pótlás előnyeit egyre több tudományos közlemény támasztja alá és ezt a koncepciót a Lengyel Fogorvosi Egyesület is támogatja (Polskie Towarzystwo Stomatologiczne). Ennek az egyik legfőbb szószólója prof. Marzena Dominiak, aki már több előadást is tartott ebben a témában. A hagyományos (nem sebészi) terápiának is nagyon fontos szerepe van a siker elérésében. Teljes mértékben kontraindikáltnak tartom a különböző speciális kezelések elvégzését (pl.: lézer, PerioChip, tasakátöblítés, ózonkezelés), ha előtte nem végezzük el a hagyományos előkészítő kezeléseket. Nem vagyok a fentiek ellen, de csak abban az esetben, ha a páciens megfelelő előkészítését előzetesen elvégeztük. És talán ez az a fázis, amikor a GBT előnyei a lehető legnagyobb mértékben megmutatkoznak.
Forrás: Prevention; 2021,1 20-23, Grzegorz Rosiak, Dental Tribune (Lengyelország)
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
