Dr. Faragó Ildikó, Dr. Egri Tímea és Dr Ruska Andrea írása
Napjaink elidegenítő életmódja, a társadalmi kirekesztettség sokakat érintő problémája, a családok struktúrájának változása egyre növekvő viselkedési, magatartási, valamint érzelmi, és szocializációs zavarokhoz vezet a gyermekek körében. A nehéz szociális-gazdasági körülmények fokozzák ezeknek a populációs csoportoknak a szegregációját, lemaradását mind az egészség, egészségmagatartási szokások, mind az edukáltság terén. A cikk rámutat a szájüregi egészség fontosságára, hasznosságára, megoldási stratégiát és egyúttal jövőbeli feladatokat, együttműködést kínál a gyógypedagógusokkal, fogorvosokkal a dentálhigiéniai szakma számára.
A Miskolci Egyetemen 2018 óta jelenleg is zajló kutatási projekt részeként egyetemi hallgatókkal karöltve vizsgáltuk a hátrányos helyzetű, közöttük is kiemelt figyelmet fordítva az SNI-s, fogyatékossággal élő gyermekek fogászati státuszát, szájhigiénés állapotát és a megelőzésbe bevonható gyógypedagógusok lehetőségeit ezen a területen. Tettük ezt azért is, mert 2020 óta az egyetem Tanárképző Intézetének Gyógypedagógia Intézeti Tanszékén dolgozom egyetemi adjunktusként (Dr. Faragó Ildikó), és így rálátásunk nyílt a szakma sokszínűségére. Ebben a tevékenységben volt segítségünkre és önálló tudományos diákköri dolgozatot is prezentált a témakörben Jónás Ramóna harmadéves gyógypedagógus hallgató. Munkájában olyan stratégiák felállítására törekedett, amely adaptálható az egészségnevelés több területére is. A cikkben ennek a közös kutatásnak a kivonatolt eredményeit ismertetjük a dentálhigiénikus szakma előtt.
A gyógypedagógia olyan különleges szakmaterület, melyben egyesül több szakmai és nevelési-oktatási feladatkör, többféle szakirány felé szakosodhatnak hallgatók: autizmus spektrum zavar pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája. A pszichopedagógus munkája révén sokat segíthet a komplex fogyatékossággal élők esélyeinek javításában. Fornfeld (2008) megfogalmazása szerint a komplex fogyatékosság fogalmán azt érthetjük, hogy „a magas támogatási szükséglettel élők személyek (Komplex Fogyatékosság) azok, akiket nemcsak a társadalom, hanem maga a fogyatékosságügy is kivet magából, mert megkérdőjelezi az „integrálhatóságukat”* [1].
Fornfeld a komplex fogyatékosságok közé sorolja azokat a csoportokat, akikre jellemző lehet, hogy halmozott fogyatékossággal élnek, fokozott támogatásra, ápolásra szorulnak, magatartászavarokat mutatnak, krónikus betegek, verbálisan nem kommunikálnak, autizmus spektrum zavarral, pszichés zavarokkal élnek, traumákat éltek át, migránsok, szenvedélybetegek, bűnelkövetők. A hazai pszichopedagógia ezt a palettát fedi le, ezek a zavarok tartoznak az ellátás körébe. Fontosnak tartjuk, hogy a gyógypedagógus más szakmákkal összefüggésben segítse a gyermekek társadalomba való megfelelő beilleszkedését és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára is olyan esélyt adjon, amivel egészségük és jövőjük megalapozható. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló fogalma széles csoportot foglal magába, a sajátos nevelési igényű, a BTMN-es, és a hátrányos helyzetű tanulókat is (2011. évi CXC. 4§ 13.) [2].
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók oktatásával, nevelésével a nemzeti köznevelésről szóló törvény külön foglalkozik. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek csoportjába sorolja a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, emellett még a kiemelten tehetséges tanulókat is. [2](2011.évi CXC.törvény 6.§ 12.). Praxisunkba is egy hátrányos helyzetű, esetenként SNI-is gyermekcsoportot nevelő középiskola tartozik, ahol nap mint nap tapasztalhatók a szájegészségi állapot következtében keletkező problémák.
Nélkülözhetetlen lenne, hogy a fogyatékossággal élők/ komplex fogyatékossággal élő személyek esélyei javuljanak. Az esélyegyenlítés legfontosabb célterületei az oktatás, az egészségügy és a foglalkoztatás. Ha egészségügy, akkor kiemelten fontos a prevenció, a preventív tevékenységek, fogorvosként különös tekintettel a szájüregi egészségre. A gyógypedagógus a kompetenciái alapján, megfelelő szakirányú továbbképzéssel egyedülállóan alkalmas lehet erre a feladatra ezekben a csoportokban. Ezért is tartottuk fontosnak ezt a területet górcső alá venni.
A WHO meghatározta az egészség fogalmát mely: „Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya…tágabb értelemben az egészség az egyén testi és szellemi működési egyensúlyának összessége. Ezt részben veleszületett tényezők befolyásolják, részben pedig az egyénnek a környezettel szemben elfoglalt helyzete határozza meg. Az egyén egészségérzetét testi és lelki egyensúlya, munkakészsége, munkakedve, a szűkebb és tágabb környezetével való viszonya alakítja ki.” [3].
Az egészség tágabb definícióján túl elmondhatjuk, hogy tökéletes egészség nem létezik. Ez sok esetben attól is függ, hogy az egyén mennyire érzi magát egészségesnek, mennyire van megelégedve saját szociális, szellemi és fizikai állapotával. Az objektív mutatók által definiált egészségi állapot sokszor nincs összhangban az egyén saját egészségérzetével; a pozitív gondolkodás pozitív viszonyulást fejezhet ki egészségproblémái tekintetében is [4]. Tulajdonképpen egy adaptív képességként is tekinthető, amellyel a környezetünk kihívásaihoz sikeresen alkalmazkodunk [5].
Köztudomású, hogy az általános egészségi állapot része a szájüregi egészség is, amelynek létrejöttében, megtartásában nagy szerepet játszik a szájhigiéné és a megelőzés. Ahhoz azonban, hogy hatékonyan működni tudjon, fontos a dentális edukációs szint növelése. Különösen nagy jelentősége van ennek a kiemelt figyelmet igénylő csoportokban, ahol a megelőző tevékenység minden szintje felértékelődik. Ebben a munkában az egészségműveltségnek és egészségfejlesztésnek meghatározó szerepe van.
Ha mindehhez hozzátesszük azt, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók száma növekvő tendenciát mutat [6-7], valamint azt, hogy a magyar oktatási rendszer szelektív, nagy különbségek vannak mind az iskolák, mind a tanulók között [8], akkor könnyen belátható a gyógypedagógusok és a jól képzett dentálhigiénikusok szakmai együttműködésének a fontossága.
Több tanulmány is rámutat arra, hogy azokban az iskolákban, ahol a kiemelt figyelmet igénylő tanulók száma különösen magas, a legtöbb gyermektől nem számíthatnak otthoni tanulásra, házi feladatok elvégzésére, és a többségi pedagógusoknak nehézséget okoz ezeknek a tanulóknak a nevelése, oktatása [9]. A hátrányos helyzetű fiatalok többsége iskola helyett alkalmi munkákban vesz részt, a lányok többsége pedig gyermekvállalás miatt morzsolódik le [6]. Ezeknek a gyermekeknek még nagyobb szükségük van az odafigyelésre és gondoskodásra, így a pedagógusok mellett a gyógypedagógus munkája ilyen esetekben elengedhetetlen: támogatást nyújthat nekik a helyzetükből adódó, egészségükben bekövetkezett állapotváltozásokban, többségében romlásban, és a társadalomba való beilleszkedésben is.
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 000 fogyatékos ember élt Magyarországon, a teljes népesség 5,7%-a [10].
Az a tapasztalat, hogy a fogyatékos páciens számára a fogorvosi ellátás sok esetben fogeltávolítást jelent, bár egyes városokban az altatásban végzett fogászati beavatkozások skálája bővült [11]. Azonban a fogyatékos emberek ellátására a már kialakult fogbetegségek altatásban végzett kezelése a jellemző, ahol van erre lehetőség (országosan hat centrumban, Pécsett, Debrecenben, Szegeden és Budapesten három). Szükséges lenne, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzátartozói, gondozói és a velük foglalkozó gyógypedagógusok hatékonyan tudjanak részt venni a megelőzésben, a szájüregi egészség megőrzésében, a helyes egészségmagatartás és az egészségműveltség kialakításában. Így nem minden esetben lenne szükséges az altatásban elvégzett ellátás, amely nem kockázatmentes [12]. A helyzet megoldásában a gyógypedagógus, fogorvos, dentálhigiénikus, védőnő és a gyermekorvos együttes munkája játszhat szerepet.
Vizsgálatokat végeztünk három Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei hátrányos helyzetű általános iskolában, egy miskolci középiskolában, illetve egy budapesti sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó általános iskolában, ahol kérdőíves adatokat gyűjtöttünk (ezek a tanulók nem hátrányos helyzetűek). Az összes tanuló kérdőívet töltött ki a szájhigiénés és táplálkozási szokásaikra, életmódjukra, szociális helyzetükre vonatkozóan. A szájüregi egészségre vonatkozóan a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei iskolákban fogászati szűrővizsgálat is történt, amelyet fogszakorvos (dr. Faragó Ildikó) végzett, jó megvilágításban, egyszer használatos eszközökkel, és DMFT értékeket rögzítettünk.
A kapott adatok statisztikai elemzése leíró analitikus módszerrel, korreláció analízissel excel tábla, valamint Windows SPSS statisztikai szoftver segítségével történt. A minta jellemzése: A vizsgálatban 499 fő vett részt, átlagéletkor 11,35±3,1, a fiú/lány arány 44,3/55,7. Jelen cikkben csak részeredményeket közlünk az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készült anyagból.
Szociális-gazdasági háttérre vonatkozó adatok
A borsodi diákok egyharmada zsúfolt, komfort nélküli lakásokban él, 33%-nál nincs a lakásban vezetékes víz, az általános iskolások adatait az 1. ábra mutatja (1. ábra). A tanulóknak átlagosan 2,6 testvére van, tehát nagycsaládban élnek, 17,5% -nak kettő, 68,3%-nak három vagy több testvére van (2. ábra), és ezeknek a diákoknak 25%-ban nem dolgoznak a szüleik. A kérdőívre adott válaszok alapján az idősebb, átlagosan 14 éves diákok 3,9%-a nem járt óvodába [13]. A vizsgált középiskolás populációban közel 11%-ban nincs vezetékes víz, és 19%-ban nincs fürdőszoba, ahol zömmel nagycsaládok élnek. A megkérdezett budapesti általános iskolások otthonában 100%-ban volt vezetékes víz, összkomfortos lakásokban élnek. 70%-ban csak egy, vagy egy testvérük sem volt, 3 vagy több testvér mindössze 12%-ban fordult elő ezekben a családokban (n=70) [14].
Egészségmagatartási szokások (dohányzás, alkohol- és energiaital-fogyasztás)
Energiaital-fogyasztás
A borsodi megkérdezett általános és középiskolás diákok 47,8%-a iszik energiaitalt, és 25,3%-ban napi szinten fogyasztják (n=429).
Alkoholfogyasztás
Az önként adott válaszok alapján a borsodi diákok 18,2%-a napi szinten, 6,3% nem tudja milyen gyakorisággal, de rendszeresen, 12,6% hetente, 29,4% csak akkor, mikor a rokonság összegyűlik, 33,6% ritkán, de fogyaszt alkoholt [13] (Faragó és mtsai, 2023). A kor szerinti megoszlás azt mutatja, hogy leginkább a 15 év feletti gyerekekre jellemző az alkoholfogyasztás, de már a 12-13 éves korban is megnő a fogyasztási arány, és találkoztunk 7 éves alkoholt fogyasztó gyermekkel is. A középiskolások alkoholfogyasztása megemelkedik, a diákok 54,6%-a fogyaszt különböző gyakorisággal. A diákok 27%-a iszik naponta alkoholt. Ezzel szemben a budapesti SNI-s általános iskolában egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt a gyermekek [14].
Dohányzás
Jelen kutatásunkban a vizsgált középiskolások magas százalékban dohányoznak (44,3%). Különösen aggasztó az a tény, hogy magas azok aránya is, akik egyáltalán nem tudnának már lemondani a dohányzásról egy 16 éves átlagéletkorú populációban. A diákok dohányzási aránya magas, és kiemelkedően erős a nikotinfüggőségük. A HBSC kutatás adatai szerint a magyar középiskolás diákok több mint 12%-a dohányzik, és a dohányzók 57%-a naponta teszi ezt [15](HBSC,2020). A jelen kutatásban a tanulók 44,3%-a dohányzik, 9,3% mutat alacsony függőséget, 13% közepes, 27,8% magas függőségi szintet, és 38,9% nagyon magas függőségi szintet mutat [16]. (Fagerström Nikotinfüggőségi teszt).
*(http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/kitagolas/ 55_a_komplex_fogyatkossg.html letöltve: 2023. október 2.)
Mind az alkoholfogyasztás, mind a dohányzás negatívan befolyásolta a caries prevalenciát tanulmányunkban, bár a különbség nem volt szignifikáns.
A borsodi iskolákba járó gyermekek közel 80%-a csak akkor keresi fel a fogorvost, ha fáj a foga, 9%-uknak nincs fogkeféje, és csak 24%-ban nem esznek-isznak semmit az esti fogmosás után. Közülük a miskolci középiskolába járók sem vették igénybe a szűrővizsgálat lehetőségét, sokan inkább hiányoztak aznap az iskolából. Ezzel szemben a budapesti iskolában a megkérdezett 70 tanuló közül 40 válaszolta azt, hogy a kötelező vizsgálatokon kívül rendszeresen jár magánorvosi rendelésre.
Fogazat állapota, caries prevalencia
A fogászati szűrővizsgálaton 429 diák vett részt. A maradó fogak DMFT átlaga 6± 3,4 (átlag ± szórás). Sok tanuló esetében elmondható, hogy a fogai többsége szuvas. A diákoknak átlag 4,8±3,2 foga szuvas (D érték). Vizsgáltunk olyan középiskolás diákot, akinek 20 foga volt karieszes (szuvas). Átlagosan 1,1±1,02 foguk hiányzott (M érték) és csupán 1,9±1 foguk volt tömött (F érték).
A B-A-Z vármegyei vizsgált középiskolás tanulók 12,7%-a sajátos nevelési igényű (SNI) vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségről (BTMN) van szakértői véleménye, és egészen magas százalékban (30,9%) nem tudják biztosan (n=111). A pedagógusok megkérdezése alapján azonban nagyon magas a viselkedészavaros, hiperaktivitással bíró, beilleszkedési zavart mutató diákok aránya, mind a vizsgált általános, mind a vizsgált középiskolában. A budapesti iskolában minden tanuló sajátos nevelési igényű, és tisztában is van vele. Diagnózisukat tekintve legnagyobb százalékban az autizmus spektrum zavar és az ADHD fordul elő.
A hátrányos helyzetű populációkban magas a különleges bánásmódot igénylők aránya más tanulmányok adatai alapján is [6-7], a területi eloszlás egyenlőtlen.
Bár a fogyatékossággal élők esetében a különböző tanulmányok nem írtak le speciális fogproblémákat, de az ínygyulladás sok esetben súlyos formája jellemző megbetegedés az ilyen páciensek szájában, amelynek talaján kialakulnak a további fogászati elváltozások [17]. Ugyanez a vezető probléma a hátrányos helyzetű csoportokban, ami megfelelő szájhigiéné kialakításának hiányát bizonyítja, igaz, különböző okokból [13]. A helyzet drámai.
Összességében kijelenthető, hogy mind a hátrányos helyzetű, mind a különböző fogyatékossággal élő csoportok helyzete a szájüregi egészség szempontjából jelentősen elmarad az ezek közül a problémák közül egyikkel sem küzdőkéhez képest. Az edukáltság hiánya, a nehéz szociális-gazdasági körülmények azonban hatványozottan hozzák hátrányos helyzetbe a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, akiknek a preventív ellátása nem megoldott ma Magyarországon, bár vannak pozitív kezdeményezések (SNI fogászat, Bethesda kórház**). Tanulmányunkból egyértelműen kiderül, hogy a szülői háttér, a lakókörnyezet is nagymértékben befolyásolja a különleges bánásmódú gyermekek megfelelő szájegészségi állapotának kialakítását. Mindezeken a magasan kvalifikált dentálhigiénikusok szakmai felkészültsége sokat segíthet a szülők, gondozók dentális edukáltságának emelésével, speciális megoldási stratégiák kialakításával, mert a helyzet azonnali megoldásért kiált.
1. Fornefeld B. Menschen mit Komplexer Behinderung. Selbstverständnis und Aufgaben der Behindertenpädagogik. Ernst Reinhardt Verlag (München)2008. p.1-224. ISBN 978-3-497-01984-7
2. 2011. évi CXC.tv.4§,6§ törvény a nemzeti köznevelésről
3. WHO: Ottawa Charter for Health Promotion. World Health Organization, 1986., Ottawa.
4. Ádány R. Megelőző orvostan és népegészségtan. Budapest, Medicina Könyvkiadó,2011.1-122.
5. Gritz A. Az egészségfejlesztés kompetenciái a XXI. században. Egészségfejlesztés. 2007.48. évf. 3. sz., p. 3-9.
6. Pusztai G. Kutatáson alapuló tanulmány a sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás eredményességének növelése érdekében. Továbbképzési programok fejlesztését megalapozó kutatási háttértanulmány. Debreceni Egyetem. 2018.p.3-38.
7. Hegedűs R. Kompetenciák –Hátrányok –Térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba? Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.2020.p.6-192.
8. Báthory Z. Tanulók – Iskolák – Különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Okker Kiadó, Budapest.1997.p.1-320.
9. Jászi É. „Gyöngyszem az ékszerdobozban” – pedagógushangok az együttnevelésről. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nove Series: Sectio Paedagogica, 2013. p. 69–88.
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
