Az elmúlt évek kutatásai számos esetben igazolták az orális probiotikumok előnyös hatásait. Elsősorban a fogágybetegség és a periimplantáris gyulladások kezelésében olvashattunk kitűnő eredményekről, melyeket a tavalyi évben az E-Implantológia, a Dentálhigiénia, illetve a Dental World újságokban foglaltunk össze. Legalább ennyire fontos, egyre többet kutatott terület a caries megelőzésében játszott szerepük. Természetesen – mint a fogorvoslás más területein is – elengedhetetlen a jó szájhigiénia, de különösen gyermekkorban – amikor a kooperáció és a manualitás még nem olyan fejlett, mint felnőtt páciensek esetében – hasznos prevenciós kiegészítő lehet egy orális probiotikus készítmény. A caries inicializálásáért felelős, kemény felszíneken megtapadó S. mutans, illetve a caries progresszióját előidéző, retenciós résekben (pl. bracketek, rágófelszíni barázdák) felhalmozódó Lactobacillus törzsek számának probiotikummal történő csökkentése és savtermelésük visszaszorítása kifejezetten előnyös, egyszerűen alkalmazható caries-prevenciós megközelítés.
A BioGaia Prodentis szájüregi probiotikus készítmény már kisgyermekkortól kezdve csökkenti a caries kialakulásának kockázatát – a orális mikrobiom bonyolult ökoszisztémájának befolyásolásával. Használata mellett csökken a nyálból kimutatható cariogén S. mutans szám, illetve emelkedik a plakk pH-ja a szájüregben kolonizálódó, egészséges biofilmet kialakító, probiotikus L. reuteri baktériumtörzseknek köszönhetően.
Az L. reuteri ATCC PTA 5289 kiválóan kötődik a szájnyálkahártyához, valamint gátolja a gyulladást okozó TNF-α termelést, míg az L. reuteri DSM 17938 a CD4+ T-Helper sejtek aktiválásán túl egy széles spektrumú antimikrobiális anyagot, reuterint termel, ezzel gátolva a szájüregben jelen lévő patogén baktériumokat, például az S. mutanst. Felmerülhet a kérdés, hogy az eleve tejsavat termelő Lactobacillus törzsek rendelkezhetnek jótékony hatással. A válasz egyszerre paradox és logikus is: a két törzs közül az L. reuteri ATCC PTA 5289 ugyan önmaga is tejsavtermelő, azonban képes gátolni a nála erőteljesebb savas közeget létrehozó S. mutans savtermelő és savtűrő képességét is.
Ezzel összességében csökken az S. mutans szám, és emelkedik a pH – vagyis L. reuteri ATCC PTA 5289 jelenlétében az S. mutans lényegesen kevésbé képes elviselni a saját maga által alkotott savas közeget.1 A fenti példa is igazolja a probiotikumokra vonatkozó alapvető irányelvet, miszerint „a probiotikus hatás törzsspecifikus”.2 Igaz, hogy a Prodentis komplexet alkotó két törzs és a plakk fontos alkotórészei is Lactobacillus törzsek, tulajdonságaik mégis merőben különböznek, csak az adott törzsre jellemzők.
Az M. Stensson és munkatársai által 2014-ben publikált, Svédországban végzett, randomizált, placebokontrollált kutatás3 9 éves utánkövetéssel vizsgálta, hogyan hat a probiotikum szedése gyermekek caries-prevalenciájára, illetve általában a szájüregi egészségre. A vizsgált, 113 fős populációban az édesanyák már a várandósság utolsó hónapjában csepp formában szedtek probiotikumot, illetve a gyermek megszületését követően egyéves korig adagolták azt a csecsemőknek. A kezdetben 232 újszülöttből álló csoport 9 év alatt 113 főre apadt, azonban így is figyelemre méltó a viszonylag nagy létszámú vizsgált populáció és az igen hosszú, 9 éves utánkövetés, melynek végén hatvanan maradtak a probiotikummal kezelt, 53-an pedig a placebóval kezelt csoportban.
A mikrobiom összetételének olyan számszerűsíthető mutatóiban, mint az S. mutans vagy a Lactobacillus mennyisége, nem tapasztaltak különbséget a két csoport között, azonban az általános szájhigiéniát jól jelző szondázásra fellépő vérzés szignifikánsan alacsonyabb volt a probiotikummal kezelt csoportban. Ennél fontosabb eredmény, hogy míg a placebóval kezelt gyermekeknek mindössze 58%-a volt caries-mentes 9 éves korban, addig ez az arány az első életévben placebo helyett probiotikummal kezelteknél 82% volt. Mindezen eredmények mellett az approximalis caries prevalenciája is említést érdemel: míg az első életévben placebótkapott gyermekek csoportjában átlagosan 1,53 fogközi szuvasodás fordult elő, addig a Prodentis-szel kezelt csoportban ez mindössze átlagosan 0,67 szuvasodást jelentett.
A probiotikum szedése már a születés pillanatától elkezdődött, ezzel megalapozódott egy ínygyulladásra és fogszuvasodásra kevésbé hajlamosító biofilm lehetősége jóval azelőtt, hogy kialakulna a szülőktől kapott normál szájflóra és az előtörő tejfogak kemény felszíneket biztosítanának a plakk és így például az S. mutans megtapadásához. Mivel az édesanyák már a szülés előtt is szedtek L. reuterit, az ő szájflórájuk is egészségesebb irányba tolódott el. Természetes, hogy az első években nagyon szoros szülői kontaktus miatt az anyai szájflóra jelentősen befolyásolja a csecsemőét is, ráadásul az anya által elfogyasztott probiotikum az anyatejbe is kiválasztódik,4 ezzel fokozva a csecsemő szájflórájára kifejtett jótékony hatást.
Ugyan nem volt különbség a szájflórát alkotó baktériumok (pl. S. mutans, Lactobacillus) mennyiségében a probiotikummal és a placebóval kezelt gyermekek között, ennek ellenére szembetűnő különbség figyelhető meg például a caries prevalenciájában. Az orális mikrobiomot alkotó 600-700 baktérium, gomba és vírus mint egy komplex ökoszisztéma viselkedik, minden mindennel összefügg. Az egyes baktériumok száma jól jelzi, de mégsem magyarázza egyértelműen azok tényleges viselkedését, a szájüreg egészére gyakorolt hatásukat. Az N. M. Alamoudi és munkatársai által 2018-ban publikált kutatás5 rövidebb időtávon vizsgálta a dentális plakk összetételét és tulajdonságait. A Szaúd-Arábiában végzett vizsgálatban 3-6 éves gyermekek vettek részt, összesen 178 fő. A 28 napig tartó kísérletben a csoport egyik fele placebót, míg a másik fele Prodentis komplexet kapott, mindezeket naponta kétszer.
A vizsgált csoport minden tagja magas (≥10 5CFU/ml) S. mutans számmal rendelkezett, ez négy hét után 51%-ra csökkent. Ugyanez az érték, vagyis a ≥10 5CFU/ml-nél magasabb kiindulási Lactobacillus szám kezdetben a résztvevők 83%-ára volt jellemző, míg négy hét elteltével már csak 63%-ára volt igaz. A gyermekek mellett jelentős caries-rizikóval rendelkező populáció a rögzített fogszabályzót viselő tinédzser korosztály. A megfelelő szájhigiénia fenntartása már csak az életkori sajátosságok miatt is nehezített, ráadásul a fix fogszabályzó készülék retenciós felszínként szolgál a plakk számára, melynek tökéletes eltávolítása gyakorlatilag lehetetlen. Ilyenkor is hasznos kiegészítő a plakk pH-csökkenését mérséklő probiotikum, mely a savas kémhatás mérséklésével segít megelőzni a bracketek körül gyakran kialakuló „white spot laesio”-kat.
Az S. Alforaidi és munkatársai által 2021-ben megjelentetett svéd–szaúdi kutatásban6 résztvevő 2×14 16-18 éves fiatal három héten keresztül használta csepp formában a Prodentis komplexet vagy placebót. Elsősorban a plakk kémhatását vizsgálva tapasztaltak látványos változást: a probiotikumot szedő csoportban szignifikánsan kevésbé savas közeget teremtett az L. reuteri kombináció. Míg a placebót szedő csoportban egyformán meredeken esett a pH a vizsgálat teljes ideje alatt, addig a probiotikummal kezelt 14 fő esetében már az első hét után lényegesen kevésbé savas közeg volt megfigyelhető cukoroldattal történő öblögetés után. A Prodentis komplex önmagában nem lúgos kémhatású, vagyis közvetlenül nem befolyásolja a plakk pH-ját, azonban a dentális biofilm bonyolult ökoszisztémájának módosításával emeli a nyál pufferkapacitását.
Érdekes felfedezés, melynek pontos magyarázata, a hatásmechanizmus feltérképezése további kutatásokat igényel, de valószínű, hogy a bevezetőben említett S. mutans savtűrő és savtermelő képességének módosítása áll a kedvező jelenség hátterében. A kutatás ugyan csak 3 hétig tartott, de feltételezhető, hogy rögzített fogszabályzó készülékkel történő kezelés mellett a rendszeres probiotikumszedés csökkenti a bracketek körül akkumulálódó plakk savas kémhatását, ezzel a „white spot laesio”-k kialakulásának kockázatát.
A fogszuvasodás kialakulásában elsődleges szerepet játszó S. mutans mellett jelentősen csökkent a parodontopatogén P. gingivalis és A. actinomycetemcomitans szám is. Igaz, hogy az összesen nyolc, 20–30 év közötti, fogszabályzót viselő fiatal felnőttel végzett vizsgálat viszonylag alacsony esetszámot mutat fel, azonban ígéretes eredményeket szolgáltat további kutatásokhoz, melyek a plakk cariogén tulajdonságainak probiotikummal történő befolyásolását vizsgálják. Mivel friss és ígéretes kutatási területről van szó, látható, hogy a cariogén S. mutans és a Lactobacillus törzsek nyálban és plakkban mérhető száma, illetve a nyál pufferkapacitása, a pH-változás mértéke sem egységes minden tanulmányban. Az adatok különbözősége abból fakad, hogy messze nem egységes a résztvevő páciensek száma, életkoruk, élethelyzetük (pl. fogszabályzó viselése), a vizsgálatok kivitelezése.
Ezzel együtt is egyértelműen kijelenthető, hogy a parodontális paraméterekhez hasonlóan a caries-prevencióban is kifejezetten kedvező hatást lehet elérni a Prodentis komplex használatával, mely a szájüregi biofilm mint összetett rendszer tulajdonságait kedvezően módosítja. Már kisgyermekkortól kezdve csökkenti a caries kialakulásának kockázatát, segít a cariesre és ínygyulladásra nem hajlamosító, egészséges szájflóra kialakításában. A szájüregben kolonizálódó, recept nélkül kapható orálbiotikum az eddigi mentolos szopogatótabletták mellett már zöldalmaízben is elérhető, megkönnyítve ezzel gyermekeknél történő alkalmazását.
A cikket Dr. Markgruber Bence írta
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
