Az Egyesült Államokban jelenleg is folyik a szakmai vita, amely középpontjában a cigaretta füstmentes alternatíváiként megjelent e-cigaretták megítélése és klinikumban történő alkalmazása áll. A leszokástámogató programok eszköztára egyre több országban bővül ezekkel az alternatívákkal. Így ezek hatásáról és hatékonyságáról is egyre többet tudhatunk. A 2025. évi US E-Cigarette Summit konferencián több előadó tárgyalta ezt a területet. Jelen cikkünk két szakember előadását szemlézi.
Nancy Rigotti, a Harvard Egyetem orvosprofesszora, az e-cigaretták népegészségügyi hatásait kutatja. Előadásában az e-cigaretták klinikai eszköztárba történő bekerülésének körülményeit ismertetette. Tracy Smith, a Dél-Karolinai Egyetem docense a viselkedéstudományok felől közelítette meg a témát, és arra összpontosított, hogy kinek melyik alternatíva és milyen instrukciókkal ajánlható a klinikumban.
Rigotti professzor három, tudományosan megalapozott konszenzusra építette fel előadását, melyek mentén a leszokástámogatás klinikai megközelítése is változóban van. Ezek a konszenzuális megállapodások a következők:
Bár nem univerzális megoldás, egyre több klinikai és populációs adat támasztja alá, hogy az e-cigaretták segíthetnek a dohányzásról való leszokásban (Piper et al., 2024, NCCN Guidelines, 2025 – különösen azoknak, akik próbálták már a hagyományos nikotinpótló terápiákat vagy a gyógyszeres kezelést, de nem jártak sikerrel. A korábbi kategorikus elutasítás helyett ma már több szakmai irányelv és szervezet ( NCCN Guidelines, 2025 Canadian Cardiovascular Society Clinical Practice Update on Contemporary Approaches to Smoking Cessation – Canadian Journal of Cardiology) is kezdi elismerni az e-cigaretták potenciális szerepét a cigarettázásról való sikeres leszokásban.
A kutatások szerint az e-cigaretták használata jelentősen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a hagyományos éghető dohánytermékek. Azok a dohányzók, akik az éghető cigarettát teljesen elhagyva váltanak e-cigarettára, csökkentik szervezetük toxikus terhelését t. Az e-cigaretta tehát fontos eszköze lehet az ártalomcsökkentésnek – különösen a középkorú és idősebb, krónikus betegségekkel élő, dohányzásról le nem szokó populációk esetében.
Az e-cigaretták hosszú távú hatásai továbbra is ismeretlenek. Bár a rövid távú használat (6–12 hónap) során végzett klinikai vizsgálatok minimális egészségügyi kockázatot mutatnak, a kettős használat fenntartása (cigaretta és e-cigaretta párhuzamos használata) viszont jelenleg is kihívást jelent. A klinikumban tehát körültekintően, egyéni mérlegelés alapján kell dönteni az alkalmazandó módszerekről. Rigotti az e-cigaretták hosszútávú használatával kapcsolatos bizonytalanság feloldását a fokozatos leszokási terv (előbb váltás e-cigarettára, aztán e-cigarettáról való leszokás) megvalósításában látja. Mint mondta, a sürgős cél, hogy az érintettek abbahagyják a cigarettázást, ezt követően pedig hosszabb távú cél, hogy a váltást követően leszokjanak az e-cigarettáról és a nikotinbevitel egyéb formáiról.
Figyelembe véve ezt a három megállapítást, valamint a szakmai ajánlásokat és a legfrissebb kutatási eredményeket kombinálva Rigotti szerint első vonalbeli leszokástámogatásra a hagyományos módszerek, sikertelen kísérleteknél vagy a leszokási szándék hiányában pedig az e-cigarettára váltás szorgalmazandó teljes körű tájékoztatással és közös döntéshozással (Kaiser Prominente, 2024). Emellett említendő, hogy napjainkban az US Preventive Services Task Force is megkezdte a vonatkozó ajánlások felülvizsgálatát.
A téma kapcsán elmondható, hogy a kockázatok és előnyök mérlegelésén áll vagy bukik, hogy a klinikai gyakorlat milyen irányba fog változni a jövőben. Emellett Rigotti hangsúlyozta, hogy megfelelő körülmények között lebonyolított, randomizált, kontrollált vizsgálatokra (RCT) van szükség ahhoz, hogy pontosabb képet kaphassunk az e-cigaretták szerepéről a leszokástámogatásban. Ezzel Smith kutatási területére érkeztünk.
Smith egy, a Nature-ben megjelent, egészségügyi ellátók számára releváns megfontolásokat összegző közleményre (Toll et al., 2024) alapozta előadását, melynek üzenete egybehangzott a Rigotti által képviselt szemlélettel. Eszerint azoknál a felnőtteknél, akik továbbra is dohányoznak, az egészségügyi szakemberek fontolóra vehetik az alternatív dohánytermékek relatív kockázatainak megvitatását a legjobb elérhető tudományos evidenciák alapján, és tájékoztathatják a betegeket arról, hogy bár az e-cigaretták hosszú távú kockázatai még ismeretlenek, az e-cigaretták kizárólagos használata a cigaretták helyett csökkentené a már ismert toxikus anyagoknak és rákkeltő anyagoknak való kitettséget.
Egy 638 fős dohányzó mintán végzett RCT-ben (Carpenter et al., 2023), e-cigarettát biztosítottak a részvevők egy részének, és rájuk bízták, hogy használják vagy sem, hogy csökkentsék az elszívott cigaretták számát vagy leszokjanak váltsanak e-cigarettára a cigarettáról. Hathónapos utánkövetés mellett az e-cigarettát kapó csoportba randomizált személyek 60-70%-a élt az e-cigaretta használatának lehetőségével, és a cigarettahasználat hónapról hónapra látványosan csökkent. A publikált eredmények alapján levont egyik következtetés az volt, hogy valós életbeli környezetben az e-cigaretta-használat még felügyelet nélkül is cigarettáról való leszokást eredményezhet az e-cigarettára váltás mellett – mondta Smith.
A 6 hónapos vizsgálati időtartam után az e-cigaretta csoportban lévők 26%-a kísérelte meg a cigarettáról való teljes leszokást (tehát az alternatívára való átszokást), és 14% sikeresen le is tette a cigarettát. Emellett 28% legalább 50%-kal csökkentette az elfogyasztott cigaretták mennyiségét. A kontrollcsoportban, ahol a részvevők nem kaptak e-cigarettát, 19% próbált meg leszokni, és 8% jelentette, hogy 6 hónapos időtávlatban sikerrel járt, illetve 18%-nak sikerült legalább felére csökkentenie az elfogyasztott cigaretta mennyiségét. Smith hangsúlyozta, hogy az ilyen (és ehhez hasonló) RCT-k alátámasztják, hogy az e-cigaretták hasznos leszokástámogató eszközök lehetnek az életmódváltásban motivált, illetve nem motivált dohányzók esetében is. A közeljövőben várhatók azon klinikai vizsgálatok eredményei, melyek az e-cigaretták hatásait különböző magas kockázatú populációkon vizsgálják majd.
Rigotti, N. A. (2025) Getting e-cigarettes into clinicians’ tobacco treatment tool kit: Progress, barriers, and practical suggestion, E-Cigarette Summit USA 2025 (online) https://vimeo.com/showcase/11745596/video/1086125781
Smith, T. (2025) Maximizing the impact of non-combusted tobacco products for harm reduction: the right products for the right people E-Cigarette Summit USA 2025 (online) https://vimeo.com/showcase/11745596/video/1086125781
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
