Az oktenidin-dihidroklorid mint torokfertőtlenítő
Octeangin
Az Octeangin hatóanyaga az oktenidin-dihidroklorid. Ez egy fertőtlenítő hatású gyógyszer, amely a kórokozó sejtműködésének tönkretételével fejti ki hatását. Az Octeangin a száj- és a toroknyálkahártya jellegzetes tünetekkel, például fájdalommal, kivörösödéssel és duzzanattal járó gyulladásának rövid ideig tartó, kiegészítő kezelésére javasolt. Az Octeangin 2,6 mg szopogató tabletta felnőttek és 12 éves vagy idősebb serdülők számára javallott. Az oktenidin-dihidroklorid (OCT) hatóanyag széles körben használt mint felületfertőtlenítő a mindennapi gyakorlatban, nyálkahártyán történő használata, ideértve a garatgyulladások kezelését azonban kevésbé terjedt el. Az OCT hatása aspecifikus, amely a rezisztencia megelőzése szempontjából lényeges, széles antimikrobás spektrumot ír le; hatékonynak bizonyult baktériumokkal, gombákkal és parciálisan vírusokkal szemben is.
Antibakteriális hatása a sejtmembrán destabilizálásával és a baktérium ozmolízisével magyarázható, Gram+ és Gram– kórokozókra egyaránt hat. Gombák szempontjából Candida albicans esetében volt sikeres a használata. Vírusoknál a hatása kissé elmarad, burkos vírusokkal szemben hatékony, de antivirális hatása így is megelőzi más elérhető antiszeptikumokét. A garat és a szájüreg fertőzéseinek kezelésére 2,6 mg-os tabletta formájában érhető el, amely ezen fertőzések rövid távú tüneti kezelésére alkalmazható, akár önmagában, akár adjuváns terápiaként, hiszen antibiotikummal kombinálva szinergista hatású. Biztonságosan használható, csak lokálisan hat, számottevő mellékhatása nem igazolódott.
Antiszeptikus hatás
Antiszeptikus hatása aspecifikus, ennek előnye, hogy az antibiotikumokkal szemben jóval kisebb az esély rezisztencia kialakulására. Antimikrobás hatása a sejtfallal és sejthártyával való kölcsönhatásával magyarázható; a baktériumok negatív töltésű komponenseihez csatlakozik elektrosztatikus kölcsönhatással, amely Gram+ baktériumok esetében a teichoinsav, Gram– baktériumoknál pedig a lipopoliszacharid. Gram– baktérium esetében hatása úgy írható le, hogy az OCT a baktérium felszínéhez kötődve penetrál a lipopoliszacharid rétegen, majd a hidrofób kölcsönhatások miatt a membrán destabilizálásán keresztül további OCT molekulák sejtbe történő áramlását teszi lehetővé (1. ábra). Indokolt esetben, bakteriális fertőzésnél antibiotikum használatát tartjuk szükségesnek, ezzel kapcsolatban lényeges, hogy antibiotikummal kombinálva az OCT szinergista hatását írták le.
Ez a tulajdonság például a mindennapi gyakorlatban széles körben alkalmazott klórhexidinről nem mondható el. Gombás fertőzések szempontjából előnyös tulajdonsága, hogy gátolja a Candida spp. nyálkahártyára történő tapadását, amely a gombás pharyngitis leggyakoribb kórokozója. További hatásként leírták, hogy fokozza a neutrophil granulociták fagocitozisát az emberi vérben, in vitro kísérletek alapján.
Hatásspektrum
Az OCT széles hatásspektrummal jellemezhető, Gram+ és Gram– baktériumokra egyaránt hat. Antibakteriális hatásspektruma szempontjából kiemelendő továbbá, hogy MRSA (meticillin-rezisztens Staphylococcus Aureus) kórokozóval szemben is hatékonynak bizonyult, korábbi kutatási eredmények kiemelték az OCT intranazális használatának előnyeit ezekben az esetekben15. Ez különösen jelentős figyelembe véve a tényt, hogy az MRSA mupirocinnal szembeni rezisztenciája folyamatosan nő. Nem elhanyagolható szempont, hogy P. Aeruginosa esetében is hatékonynak bizonyult, amely esetében hatékony antibiotikum korlátozottan áll rendelkezésre.
Fül-orr-gégészeti vonatkozásban lényeges hatásspektruma, hogy hatékony S. pyogenes, S. pneumoniae vagy H. Influenzae kórokozókkal szemben is. Ugyan az antibakteriális hatáshoz képest kevésbé kifejezett, de parciális antivirális hatékonysága is igazolódott, burkos vírusokkal szemben (például influenzavírusok, parainfluenza- vírusok, RSV, koronavírusok). Kutatási eredmények kimutatták továbbá, hogy OCT hatóanyagú toroköblögetés SARSCoV-2 infekcióval szemben is hatékony lehet.
Korábbi kutatási eredmények alapján különböző antiszeptikumok hatékonyságát összevetve az alábbi sorrend igazolódott:
- OCT és polihexadin
- klórhexidin
- triklozán
- Povidon-jód
Ennek megfelelően a mindennapi gyakorlatban elérhető antiszeptikumok közül az OCT első helyen végzett antivirális hatékonyság tekintetében.
Alkalmazás
Mint torokfertőtlenítő, 2,6 mg-os tabletta formájában érhető el. A gyártó ajánlása szerint típusos tünetekkel járó szájüregi, valamint garatgyulladás rövid távú kezelésére alkalmazható (max. 4 nap, ennél hosszabb ideig történő alkalmazásáról nincs elegendő klinikai adat). Pharyngitis és tonsillitis kezelése mellett indikációi közé tartozik többek között a fogínygyulladás, szájüregi gombás fertőzések, protézis okozta szájüregi gyulladások, vagy a glossitisek kezelése is.
Bakteriális, vírusos, valamint gombás folyamatoknál egyaránt javasolható. A gyártó ajánlása alapján 2-3 óránként javasolt egy tablettát elszopogatni, figyelembevéve, hogy naponta legfeljebb 6 tabletta alkalmazható. Használata 12 éves kor felett javasolt. A megfelelő hatás elérése érdekében az alkalmazás, valamint evés, ivás, fogmosás között legalább 30-60 perc teljen el. Az OCT hatóanyag mellett mentolt is tartalmaz, amely a nyálkahártya hidegreceptorainak stimulálása által további fájdalomcsillapító hatással bír.







