A nem fertőző betegségek csoportjába tartozó szájüregi megbetegedések a legelterjedtebbek a világon. A fogszuvasodás, fogágybetegségek megelőzhetők, ennek ellenére a világ népességének felét érintik, évente 1 milliárd új megbetegedést regisztrálnak. A caries 530 millió gyermek tejfogazatát és 2,3 milliárd ember maradó fogazatát érinti (WHO, 2022), hazánkban a 12 éves korban végzett DMF-T index a legrosszabb értékeket mutatja (2,3) (Szőke & Petersen, 2020). Parodontális megbetegedésben 796 millió ember szenved. (Bernabe, Marcenes, & et. al., 2020) A szájüregi daganatos megbetegedések korai felismeréssel, szekunder prevencióval – szűrésekkel – már korai stádiumban felfedezhetők, időben elkezdett kezelés esetén jobb prognózist adnak és növelik a páciens túlélési esélyét. Európai viszonylatban mind az új esetek, mind a betegségben szenvedők számát tekintve Magyarország az első helyen áll. A szájüregi daganatok előfordulása az összes daganattípus közül világviszonylatban a 16. helyen, Magyarországon a Nemzeti rákregiszter incidencia adatai alapján a 8. helyen áll. (Petersen, 2009; Peres és mtsai., 2019; Kenessey, Nagy, & Polgár, 2022). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1948 és 2004 között az összes rosszindulatú betegség miatt bekövetkezett halálesetek száma 2,8-szorosára nőtt, a szájüregi daganatok által okozott halálozás 6,8-szorosára (Döbrössy & Budai, 2018).
Az orális elváltozások, fogazati hiányosságok, betegségek negatívan hatnak a rágási funkciókra és az egyén identitását, jólétét, életminőségét, szociális aktivitását, munkaképességét, iskolai teljesítményét kedvezőtlenül befolyásolják. (WHO, 2022) (WHA74.5, 2021) A szájüregi megbetegedések gyakorisága összefügg az egyén társadalmi-gazdasági helyzetével, jelentős a magas fogászati költségek miatt elmaradt kezelések száma, ami a betegség, elváltozás súlyosbodását idézi elő. Az egészségügyi ellátórendszerre egyre magasabb terhet ró világszerte, a legköltségesebb betegségek, mint a cukorbetegség és szív- érrendszeri megbetegedések közé sorolt nem fertőző betegségként jegyzik. (Hosseinpoor, Itani, & Petersen, 2012)
A jelenlegi rossz szájegészségi mutatók pozitív változásához prevenciós szemléletet és hatékony szakmai és közösségi intézkedéseket sürget az Egészségügyi Világszervezet. 2007-ben kezdeményezte a szájegészségügy előmozdítását (WHA60.17), majd az „aktív idősödés”, életminőség növelésére és a szájüregi egészségi állapotra vonatkozó cselekvési terv kidolgozását, fejlesztését (WHO W. , 2016). Az egészségügyi alapellátásról és azon belül a szájüregi egészségre vonatkozó ellátásra tett kötelezettségvállalás az egyetemes egészségügyi ellátáson belüli (WHA72.2, 2019) és az erről szóló politikai nyilatkozat nyomon követéséről (WHA72(11), 2019) 2019-ben született határozat. 2020-2030 az egészséges időskor évtizede lett (WHO W., 2020).
A 2030-ig tartó fenntartható fejlődés elismeri a szájegészség fontosságát, valamint azt, hogy a szájüregi megbetegedések nagy kihívást jelentenek a nem fertőző betegségek közt. Az erőfeszítéseknek köszönhetően ezen betegségek a fejlett országokban csökkentek, de a hátrányos helyzetű területeken, elmaradottabb országokban még mindig jelentős probléma a rossz szájüregi egészségi állapot, ezért a nemzeti politikába, az általános egészségügyi stratégiába szükséges integrálni a szájegészségügyi stratégiákat, a szakmai ajánlások, valamint a lakosság igényeinek és szükségleteinek megfelelően. A gyógyító ellátással szemben a hangsúlyt a prevenció irányába kell terelni és ehhez megfelelő munkaerő modellt kell kialakítani. A szájhigiénés edukálást, egészségfejlesztést iskolák, tanárok, munkahelyek és szájegészségügyi szakemberek segítségével szükséges kibővíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szájüregi egészségre negatívan ható fő kockázati tényezőkre, a monitoring rendszer kialakítására, a távfogászat használatára és a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló globális cselekvési terv kidolgozására, népességalapú közegészségügyi intézkedésekre. Az eredményekről és fejlődésről az Egészségügyi Világszervezet számára a beszámolót 2031-ig szükséges megküldeni. (WHA74.5, 2021)
Nemzetközi gyakorlatokat áttekintve Kuba volt az egyik első ország, amely a szájüregi rákos esetek feltárására szolgáló nemzeti programot vezetett be. 1982 és 1990 között több mint 10 millió embert vizsgáltak meg. Ebben az időben a 4412 szájüregi rák 16 százalékát szűréssel azonosították. Az eset-kontroll vizsgálat azt sugallta, hogy a szűrés csökkentheti az előrehaladott stádiumú rákos betegségek kockázatát, de a program áttekintése nem tudta kimutatni a szájüregi rák előfordulásának vagy halálozásának csökkenését (Warnakulasuriya & Kerr, 2021). Tajvanon végrehajtott nemzeti szájüregi rákszűrési program keretében 2004 és 2009 között több mint 2 millió tajvani, rizikócsoportba tartozó felnőttnél végezték el a szájüregi szűrővizsgálatot. A szűrésre meghívottak 55 százaléka vett részt a vizsgálaton, és az első szűrés alkalmával 4110 főnél igazolták a szájrákot. A programot a szűrési adatok és eredmények összehasonlításával értékelték a szűrt populáció és a szűrést elutasítók között.
A rákregiszter statisztikáit használták fel a nem szűrt csoport nyomon követési adatainak eléréséhez. Stádium eltolódás bizonyítéka, hogy a szűrt csoportban 46,5% volt az I. és II. stádiumú szájüregi daganatok aránya, szemben a nem szűrt csoport 39,6%-ával, de 21%-kal csökkent a III. vagy IV. stádiumú szájrák diagnózisa, illetve 26%-kal csökkent a mortalitás a szűrt csoportban. Tajvanon jelenleg a szűrést a magas kockázatú csoportok és a dohányosok számára ajánlják (Chuang, és mtsai., 2017). A US Preventive Services Task Force arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elegendőek a tünetmentes felnőtteknél végzett szájüregi rák szűrésének előnyeit illetően. Az American Cancer Society viszont azt javasolja, hogy a 20 éves vagy annál idősebb felnőttek, akik rendszeres egészségügyi vizsgálaton vesznek részt, azoknál végezzék el a szájüreg vizsgálatát sztomato-onkológiai szűréssel egybekötve (Warnakulasuriya & Kerr, 2021).
Magyar kutatók a 40 év feletti férfiak körében háziorvosok által éves gyakorisággal végzett, szervezett szűrés, illetve a 40 éves férfiak körében az alapellátás által végzett, kockázati csoportokat célzó alkalmi szűrés költséghatékonyságát hasonlították össze. A rákmegelőző állapotok kezelésének hatásossága és a részvételi arány függvényében a vizsgált szájüregi szűrési stratégiák 15–20 éves időtávon költséghatékonynak bizonyultak. Magyarországon a rizikócsoportokat célzó alkalmi szájüregi szűrés költséghatékony lenne. A kutatók további vizsgálatokat javasolnak a szájüregi rákos elváltozások szűrését illetően (Vokó, Túri, & Zsólyom, 2016).
A szájüregi betegségek korai megelőzését és felismerését, fogászati prevenciós tevékenységet az alapellátásban, szakellátásban, egészségügyi szolgáltatókra vonatkoztatva, vagy különböző életkorokban, iskola-egészségügyi ellátáshoz kapcsoltan, várandósgondozás alatt számos törvény és rendelet határozza meg. (2015. évi CXXIII. törvény, 2015) (1997. évi CLIV. törvény, 1997) (51/1997. (XII. 18.) NM rendelet , 1997). A főként fogászati ellátásban megjelenő fogazati szűrővizsgálatokat fogorvosok végzik, de csak azon páciensek esetében, akik felkeresik a rendelőt. Az orvosok, szakorvosok, fogorvosok kuratív ellátásban tapasztalható nélkülözhetetlen szerepe mellett a prevenciós terhek csökkentésével javítható lenne az alapellátás és szakellátás, és javíthatók lennének a prevenciós törekvések és a programok megvalósításai.
A fogorvosi rendelők mellett szájüregi szűrésre alkalmas színterek még a jogszabály által meghatározottak, mint a háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat, foglalkozás-egészségügyi rendelések. A stomato-onkológiai és fogazati szűrővizsgálat egyéb, – pl. civil szervezetek által kezdeményezett szűrőnap, illetve a szűrőbuszok által kínált szűrővizsgálati programokhoz kapcsolt alkalmi szűrések esetén – jogszabályban nem rögzített opportunisztikus szűrésként jelenhet meg. A felsőoktatásban végzett prevenciós szakemberek megfelelő szakmai tudással rendelkeznek egészségfejlesztés és betegségmegelőzést preferáló prevenciós hálózat működtetésében, így a szakemberek alkalmasak a szájüregi szűrővizsgálat elvégzésére (fogászati és stomato-onkológiai vizsgálat), a szájhigiénés edukációra, egészségfejlesztésre, egészség-magatartás befolyásolására. (Döbrössy & Lapis, 2018) Az opportunisztikus szűrések jogi szabályozásával és dokumentációs kötelmeivel a dentálhigiénikusok által elvégzett szűrések eredményei az egészségügyi szolgáltatók és fogorvosok számára is hozzáférhetővé válna.
A dentálhigiénikusok mint a szájüreg prevenciós szakemberei jelentős szerepet kell hogy vállaljanak a megelőző törekvésekben: mind az orális edukációban, mind a szűrésekben. Ezt felismerve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” II. ütemében szájüregi szűrésre kiterjesztett programjához BSc végzettséggel rendelkező dentáhigiénikusokat, dentálhigiénikus hallgatókat és fogorvostan-hallgatókat kért fel. A programok főként a nyári időszakban zajlottak, így az összesen 4 állandó dentálhigiénikus mellett 8 szerződéses jogviszonnyal foglalkoztatott dentálhigiénikus hallgató és egy fogorvostan-hallgató vett részt.
A 1234/2017 (IV. 28.) Kormány határozata alapján a Nemzeti Népegészségügyi Stratégiához kapcsolódó ágazati szakmapolitikai program 20 mobil szűrő- és vizsgálóegységének üzemeltetése, működtetése, koordinálása az NNK Szűrésirányítási Főosztály munkájával valósult meg 2018 január–2023 március időszakban. A felzárkózó települések a 1404/2019 (VII. 5.) Kormányhatározat alapján kerültek kiválasztásra, emellett különböző egyéni programokhoz kapcsoltan is megjelentek a szűrőbuszok. A mobil szűrőegységeken a népegészségügyi célú szervezett szűrések tájékoztatása (rizikópáciensek vastagbélszűrési csomagok átadása rizikótényezők ismertetésével) mellett méhnyakszűrést és általános állapotfelmérést végeztek; a kardiovasculáris rizikóbecslés, csontsűrűség mérés, légzésfunkciós vizsgálat mellett a lakosságnak lehetőséget biztosítottak a szájüregi vizsgálaton való részvételre is.
A „Helybe visszük a szűrővizsgálatot” program a felzárkózó és gazdaságélénkítő településeken élők, az egészségügyi szolgáltatáshoz nehezen hozzáférő lakosság számára nyújtott prevenciós vizsgálatokat. A mobilegységek (szűrőbuszok) feladata a prevenció és az egészségtudatosság erősítése, térítésmentes vizsgálatok biztosításával, az esélyegyenlőség megteremtésével, illetve a kiszűrt lakosok számára szakszerű iránymutatás a további lehetőségekről, amelyeket már az egészségügyi ellátórendszeren belül vehetnek igénybe. A program célcsoportja az említett településeken élő, többnyire hátrányos helyzetű, illetve roma lakosság, akik egyrészről a közlekedési adottságok miatt, másrészről pedig egyéb motivációs okok hiánya miatt maradnak távol az egyes egészségi állapotfelmérésektől, szakorvosi vizsgálatoktól és kiemelten a népegészségügyi szűrések szempontjából kockázati csoportba tartoznak.
A mobilegység az egészségtudatosság növelésére, edukációs tevékenységre is alkalmas színtér, így a megjelentek minden esetben a vizsgálat mellett egyénre szabott, az egészségműveltség javítását célzó edukációban részesültek. A mobil fogászati szűrőegységeket mint a fogászati rendelő vagy kórházi osztály alternatívája, a világban kevés helyen használják, léteznek csak prevenciós, emellett kuratív és preventív fogászati ellátásra is kialakított buszok. (kbdentalconsulting, 2023) Az NNK által működtetett prevenciós szűrőállomás szájüregi szűrésre alkalmas egysége egy állítható magasságú és támlájú bőrgyógyászati székkel, külső megvilágítással felszerelt helyiség, az informatikai háttér a dokumentáláshoz és az EESZT rendszer hozzáféréshez a WiFi router csatlakozás által volt biztosított.
A 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető fogászati ellátásról részletesen taglalja a fogászati szűrés elemeit, melyek: a szájüreg és a maxillo-facialis tájék stomatológiai vizsgálata [az arc és az állcsontok megtekintése, az ajkak, a szájüreg nyálkahártyájának és a nyelvnek a megtekintése, környéki nyirokcsomók és a nyálmirigyek megtapintása), a fogazat (szuvas, tömött és hiányzó fogak, valamint fogpótlások jelenlétének megállapítása), a fogágy (ínygyulladás, fogágygyulladás, fogmozgathatóság regisztrálása), a szájhigiénia vizsgálata, lepedék, fogkő jelenlétének megállapítása]. A „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program keretében is ez alapján, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Program (2018–2030) és a „Komplex Népegészségügyi Szűrések” projekt (2020) ajánlásait figyelembe véve történt a dentálhigiénikusok által a szájüregi szűrések kivitelezése és a szükséges szakorvosi konzílium javaslata.
A szájüregi rosszindulatú daganatok mind gyakoriságuk, mind haláloki szerepük miatt népegészségügyi és egészség-gazdaságtani szempontból jelentős betegségterhet jelentenek. Nemzetközi és a hazai gyakorlatok is alátámasztják a rizikócsoportokat célzó alkalmi szájüregi szűrés jelentőségét (Vokó, Túri, & Zsólyom, 2016.; Chuang és mtsai., 2017; Warnakulasuriya & Kerr, 2021). A szájüregi rákot gyakran megelőzi egy klinikai premalignus fázis, amely vizuálisan is ellenőrizhető, így lehetőség nyílik a korábbi felismerésre, valamint a morbiditás és mortalitás csökkentésére. A Nemzeti Népegészségügyi Program (2018–2030 ) ajánlásában is megjelenik a szájüregi szűrés kivitelezésében a jól felszerelt szűrőbuszok alkalmazása. Az oropharyngeális daganatok mind a primer, mind a secunder prevenciójának elősegítésében a jövőben is indokolt a rizikócsoportokra, rizikóterületekre irányuló mobil szájüregi szűrés alkalmazása, melynek kivitelezésére dentálhigiénikus szakemberek is alkalmazhatók.
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
A Dental Hírek 30 éves jubíleuma alkalmából szerkesztőségünk nevében felkértük tanácsadóinkat, munkánk támogatóit, szakmai cikkeink íróit, hogy röviden idézzék fel lapunkhoz fűződő emlékeiket. Kérésünket nagy örömünkre sokan elfogadták, és ünnepi számunk “Visszaemlékezések” rovatában közöltük az elküldött válaszaikat. Ezekből a “múltidézésekből” válogatunk most híradásaink különböző csatornáin.
